A Fővárosi Közgyűlés tavaly feladatul adta a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK), hogy vizsgálja felül a 100 E reptéri busz kihasználtságát, a járatsűrítés, illetve a bérletesek számára nyújtandó kedvezmény lehetőségét, illetve az éjszakai busz és metróközlekedés kiterjesztését. A BKK pedig felvetette a metróbuszok – szakmailag erősen vitatott - indításának ötletét is.
A BKK a fővárosi klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság hétfői ülésére elkészítette az fentiekre vonatkozó javaslatát. Az idei évre nem túl ambiciózusan 0,7 százalékos teljesítménynövekedést terveznek, nem függetlenül attól, hogy alig 500 millió forintos keretük van a fejlesztésekre, de azt is jelezték, hogy ebből nem futja a közgyűlés által tervbe vett bővítésekre. Így például a reptéri busz kapacitásának növelésére.
A 100E buszjárat forgalma az idén várhatóan 15 százalékkal növekszik, ez a járatsűrítéssel még kiszolgálható, de eléri a kapacitás határát.
Ha a közgyűlés döntése nyomán a bérletesek kedvezményt kapnak, akkor együtt már 35 százalékos növekedésre lehet számítani. Ezt pedig csak a Deák téri végállomással nem szolgálható ki, így a Nyugati pályaudvarig meghosszabbítanák a vonalat. Ehhez 11 új buszra lenne szükség, amelyeket 2026 végére állíthatnak forgalomba. Addig átmeneti megoldásként a jelenlegi járműállományt szerveznék át.
A 35 százalékos utasszám-növekedés és az útvonal meghosszabbítása évente 1,4 milliárd forinttal növeli a BKK kiadásait. A bérleteseknek nyújtandó kedvezmény – két vonaljegy áráért válthatnának kiegészítő jegyet – további 370 millió forint mínuszt jelent. Ezt a jegyár 2200 forintról 2500 forintra emelésével pótolná a BKK. Mint írják, ez főleg a külföldieket érinti, hiszen a járatot 80 százalékban ők használják. A megnövekedett forgalom és az emelés cirka 1 milliárdos pluszt hoz. A változásokat 2026 januárjától vezetné be a cég.
Az éjszakai közösségi közlekedés fejlesztését, a metróüzem hajnali egy óráig való kitolását is megvizsgálták. A Hungária-gyűrűn belül hétvégén jellemzően 1,5-2-szer többen utaznak éjszaka, mint a normál hétköznapokon.
A BKK szerint csak néhány belvárosi megállóban, pontszerűen jelentkezik zsúfoltság jellemzően hétvégén, a külvárosokban viszont hosszú szakaszokon nagyon alacsony a kihasználtság mindkét irányban. Az összes utasforgalom 1,2 százalékát szállítják éjjel 1,8 százalék költségarány mellett.
A cég szerint nincs olyan nagy forgalom éjszaka, amely feltétlenül metrót igényelne. A jelenlegi éjszakai hálózat 47, csak éjszaka közlekedő buszjáratból, a 6-os villamosból, valamint a 100 E és a 200E buszokból áll, amelyet úgy alakítanának át, hogy az éjszakai buszokból 46 maradna, de hozzá jönne még 12 olyan járat, ami nappal is közlekedik, valamint 4 másik a nappalihoz hasonló útvonallal, valamint három metrópótló, és bővített üzemidővel járna a kisföldalatti, illetve az 1-es és a 47-es villamos.
Karácsony Gergely: Márciusban már a BKK-appban is lehet jelezni, ha probléma van valamelyik járatonA teljes éjszakai hálózatot érintő újratervezés jelentős kiadásnövekedést okozna a BKK szerint. A metró üzemidejének növelése 30 perccel hétvégén és ünnepnapokon évi 20 milliót, hétköznapokon 140 millió forintot vinne el. Ez utóbbit a BKK nem támogatja, inkább finomhangolást javasol a zsúfoltság csökkentése és az utasbiztonság növelése érdekében. Ez néhány hónapon belül bevezethető. Az éjszakai úthálózat fentiek szerinti újratervezése novemberre valósítható meg, ennek éves költsége 100 millió forint lehet.
A metróbuszok számára kialakítandó „folyosók” létrehozása 200-500 millió forint járatonként. A két bevezetett pilot (kísérleti) folyosó egész éves költségtöbblete 400-1000 millió forint.
A fejlesztések finanszírozásához szükséges fedezetet egy átlagosan 10 százalékos – eseti és napijegyekre vonatkozó - áremelés biztosítaná, ami a BKK számításai szerint évente 880 millió forintos bevételnövekedést eredményezne. A jegyáremelést idén júniustól kellene meglépni. A cég összehasonlításul azt is közölte, hogy a közösségi közlekedés Bukarest után a második legolcsóbb Budapesten. Az 50 forintos áremeléssel (10 százalék) még mindig jelentősen alatta marad az európai átlagnak, Prága mellé kerülnénk. Bukarestben egyébként 0,6 euró egy jegy, Párgában 1,2 euró, míg például Bécsben 2,4 euró, Párizsban 2,5 euró, Stockholmban pedig 3,7 euró.
A fenti javaslatot első körben hétfőn tárgyalják a bizottsági ülésen, a Fővárosi Közgyűlés március végi ülésén dönthet az előterjesztésről.
