Elon Musk célba vette az Egyesült Államok egyik legjobb szövetségesét, amelyik GDP-arányosan az amerikaiaknál is többet költ a hadseregére

Az új amerikai adminisztráció eddig nem rúgta össze a port a védelemre sokat költő Lengyelországgal, egészen mostanáig. Az X-en alakult ki szócsata, Donald Trump tanácsadója, Elon Musk, Marco Rubio külügyminiszter és lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski között a Starlink műholdas internetszolgáltató rendszerrel kapcsolatban. Először Musk ment neki Sikorskinak, majd Rubio is a Tesla-vezér segítségére sietett, aki köszönetet követelt Lengyelországtól, mert szerinte a Starlink nélkül Ukrajna már elvesztette volna a háborút. Musk pedig mindezek után annyit üzent Sikorskinak: „Maradj csöndben, kisember”. Donald Tusk lengyel kormányfő ezután önmérsékletre kérte az amerikai vezetést: „Az igazi vezetés a partnerek és szövetségesek tiszteletét jelenti. Még a kisebbek és gyengébbek számára is” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök.

A verbális adok-kapok azért is érdekes, mert Lengyelország – az Egyesült Államok elvárásaiknak megfelelően – valóban mintaszerűen fejleszti haderejét és további beruházásokat is tervez ezen iparába. Donald Tusk múlt héten számos új kezdeményezést jelentett be. Annak ellenére, hogy Lengyelország már most is GDP arányosan a legnagyobb összeget – a bruttó hazai termék 4,1 százalékát – költi a védelmére, Tusk azt tervezi, hogy a hazája a NATO-tagállamok közül elsőként teljesítené Donald Trump elnök követelését, amely szerint az észak-atlanti szövetség államai a GDP öt százalékát költsék védelemre. Varsón kívül el kívánja érni ezt a célt Észtország és Litvánia is.

Hivatalos NATO-adatok szerint 2024-ben GDP-arányosan Lengyelország költötte a legtöbb haderőfejlesztésre 4,12 százalékkal, a második Észtország volt 3,43 százalékkal, az Egyesült Államok csak a harmadik 3,38 százalékkal

Donald Tusk céljai között szerepel továbbá, hogy a jelenlegi mintegy 200 ezer fő helyett legalább félmillió katonából álljon a lengyel hadsereg, beleértve a tartalékosokat is. E cél elérése érdekében a lengyel vezető felszólított a katonai kiképzés az ország minden felnőtt férfija számára. Azt tagadta, hogy ez a sorkatonai szolgálat visszaállítását jelentené, mondván, hogy inkább a svájci tartalékos modellhez hasonlóan működne, amelyben minden embernek vagy katonai szolgálatot kell teljesítenie, vagy más közszolgálathoz kell csatlakoznia. (Svájcban 32 éves koráig minden férfi tartalékos katona is egyben. Újonckiképzésük után is körülbelül 3-4 hetet szolgálnak a haderőben.)

Donald Tusk azt is elmondta, a varsói kormány fontolóra veheti az olyan nemzetközi szerződésekből való kilépést, mint az ottawai szerződés és a dublini egyezmény, amelyek tiltják a taposóaknák és kazettás bombák használatát. „Az amerikai geopolitika mélyreható változásával van dolgunk. Nem sértődhetünk meg a valóságon” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök a parlamentben elmondott beszédében. – Lengyelország nem változtatja meg véleményét arról, hogy az Egyesült Államokkal és az észak-atlanti szövetséggel a lehető legszorosabb viszonyra törekszik, ugyanakkor alkalmazkodnunk kell az új helyzethez. Nem a mi feladatunk, hogy felülvizsgáljuk legnagyobb szövetségesünk politikáját. A mi feladatunk az, hogy ezekből a lépésekből és ebből a változásból következtetéseket vonjunk le a biztonságunk érdekében – hangoztatta a lengyel kormányfő.

Donald Tusk azzal is magyarázza a védelmi kiadások növelését, hogy Oroszország nemcsak az Ukrajnával való további konfrontációra készül, hanem három-négy éven belül egy esetleges teljes körű konfliktusra nyugati államokkal. Szerinte ez megköveteli, hogy Lengyelország határozott lépéseket tegyen fegyveres erőinek kiépítése érdekében. Mint elmondta, ez év végéig kidolgozzák a megfelelő képzés modelljét a lengyel férfiak számára. Emellett Lengyelország más intézkedésekre is készül, beleértve a nukleáris fegyverek megszerzésének lehetőségét is. Bár az ország is aláírta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, és nem fejleszthet saját nukleáris fegyvereket, csatlakozhat közös programokhoz olyan nukleáris fegyverekkel rendelkező szövetségesekkel, mint Franciaország és az Egyesült Királyság.