Tavalyelőtt 14,4 százalékkal csökkent a hazai távhőfelhasználás – idéz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleménye a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével (Matászsz) közös, most közzétett, a 2023-as évet bemutató kiadványukból. Ehhez az enyhébb időjárás és az energiatudatos hőfelhasználás is hozzájárult. A piaci földgázárak tekintetében „jelentős ingadozásokat” mutató 2022-es év után 2023-ban megkezdődött az árak mérséklődése. 2022-höz képest a távhőtermeléshez felhasznált nyersanyag átlagköltsége 20,7 százalékkal, a hő átlagára pedig 62,1 százalékkal zuhant. A felhasznált nyersanyagok között a gáz aránya tovább mérséklődött, a földhőé pedig újfent bővült. Országszerte 214 távhőrendszer 688 ezer díjfizetőnek biztosította az ellátást. A rendszerhez 1444 új lakossági ügyfél csatlakozott – zárul a közlemény.
A mellékelt tanulmány és táblázatok tanúsága szerint ugyanakkor a díjfizetők száma csaknem kétszázzal apadt, miközben ilyen jelenségre a felmérés 2013-as kezdete óta nem akadt példa. A távhőtermeléshez felhasznált gáz átlagköltsége 2023-ra 21 százalékkal gigajoule-onként (GJ) 13,8 ezer forintig esett, ami még mindig a 2020-as költség hatszorosa. Bár a szolgáltatók 2023-ban is kevesebb hőt vettek, a költség 298 milliárdról 308 milliárdra – a korábban GJ-onként 4 ezer alatti tarifa 16 ezerről 18 ezerre - még nőtt is. Noha az eladott mennyiség esése is folytatódott, a korábban 70 milliárd körüli hőbevétel a 2022-es 123 milliárdról 124 milliárdra, az évtizedek óta szinte változatlan alapdíjé pedig 43-ról 44 milliárdra nőtt. Bár a termelők kevesebb hőt vettek, ez a piac is szélsőséges ingadozásokat mutatott: míg a mennyiség itt 2020 után mintegy felével nőtt, az érte kifizetett addig 7-8 milliárd 2021-re 13, 2022-re pedig 129 milliárd forintig ugrott. Míg a szint tavalyelőtt 45 milliárdra esett, ez még mindig a korábbi évek 6-7-szerese. A termelők által fizetett, sokáig 2,5-3 ezer forintos, 2022-ben 34 ezer forintra ugró GJ-onkénti hőtarifa egy évre rá 13 ezer forintig mérséklődött.
A hazai távhőszolgáltatásban 17 különböző fűtőanyagot 11 különböző eljárással dolgoznak fel. Az elvileg ellenjavallt földgáz mennyisége 2023-ban ötödével, távhőellátáson belüli aránya pedig 70 százalékig esett. A szintén kétes hírű, biomasszának nevezett, 2021 óta bővülő növényégetés aránya öt százalékkal 13 százalékig nőtt; meglehet, az érték 2018-ban állt már 16 százalékon is. A szintén fejlődő hulladékhasznosítás 8 százalékot tett ki. A 2019 óta bővülő földhőarány 14 százalékkal 6 százalék fölé nőtt. A Matászsz az összesített energiafelhasználás folyamatos csökkenése mellett 2050-re tíz fűtőanyag közül 35 százalékos földhő-, 33 százalékos növényégetési és 22 százalékos földgázfelhasználási aránnyal számol.
Tavalyelőtt a teljes termelésből még mindig a legelavultabbnak számító kazános eljárás részaránya mutatta a legmagasabb, 46 százalékos értéket, ami ráadásul még nőtt is. A korszerű, úgynevezett kapcsolt eljárás 37 százalékos aránya 2022 óta csökkenő népszerűségről tanúskodik. A hasonlóképp modern gázmotorok aránya 2019 óta tartó csökkenéssel 2023-ban 7,6 százalékon állt. A szintén támogatott, földhő-alapú eljárás aránya 2020 óta tartó emelkedéssel 7,9 százalék lett.
Míg a hálózati veszteség 2023-ban a korábbi 12 százalék körüli értékről 13 százalékra nőtt, a vezetékhossz 12 kilométerrel 1974 kilométerre bővült.
Csaknem félezer milliárd céges energiafejlesztésekre
A magyar kormány az úgynevezett Jedlik Ányos Program keretében 440 milliárd forintos keretből támogatási programot indít cégek energetikai beruházásaira – jelentette be hétfő délután az Energiaügyi Minisztérium (EM) Facebook-oldalán Lantos Csaba tárcavezető. Tíz kiírás várható a vállalati energiahatékonyság javítására, energiatárolók létesítésére, biogáz és biometán előállítására, földhő-hasznosításra és a távhőrendszer korszerűsítésére. A Jedlik Ányos Program legfontosabb célja a céges rezsikiadások mérséklése révén versenyhelyzetük javítása – közölte a miniszter. A kezdeményezés emellett erősíti Magyarország energiafüggetlenségét, fokozza a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát, a zöld energiatermelés és -tárolás ösztönzésével pedig óvja a környezetet – tette hozzá. A szakmai javaslatokat meghallgatták, a részleteket kidolgozták, így hamarosan indul a pályázati kiírások társadalmi egyeztetése is – összegezte Lantos Csaba. A dinamóelv magyar feltalálójáról egyébként eddig is számos kormányzati programot neveztek el. A Jedlik Ányos Program keretében 2010 előtt kutatás-fejlesztési elképzelésekre lehetett pályázni, az elmúlt évtizedben pedig az elektromos autók magyarországi elterjesztésének tervét fémjelezte a neves XIX. századi feltaláló. Az EM tegnapi facebookos közzétételei szerint márciusban 75 ezer fölé nőhet a tisztán elektromos gépjárműflotta és a vidéken zöld rendszámmal felszerelt gépkocsik száma. A hibrideket is beleszámolva a zöld rendszámos állomány 120 ezer fölé emelkedhet. Februárban rekordszámú, 2124 tisztán elektromos hajtású gépjárművet helyeztek forgalomba. A március végéig igényelhető, 30 milliárdos keretű vállalati e-autó-támogatási keretre eddig 6400 igény futott be. A vidéki töltőhálózat fehér foltjait pedig 28 milliárdból igyekeznek felszámolni.
Ismét megingott a Barátság
Kedden az Oroszországból északkeleti szomszédunkon keresztül hozzánk érkező, Barátság nevű vezeték elleni ukrán dróntámadás miatt felfüggesztették az olajszállításokat - közölte Facebook-oldalán Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes tájékoztatására hivatkozva Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter késő délután Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettesre hivatkozva arról tájékoztatott, hogy az orosz rendszerüzemeltető kijavította a károkat és a szállítások újraindultak. Szijjártó Péter megismételte, hogy a Barátság szállításainak megszakadásával Magyarország és Szlovákia kőolajellátása "fizikailag", illetve "gyakorlatilag" ellehetetlenülne. Ennek kapcsán érdemes rögzíteni, hogy a fideszes politikus állítása a napi akár többszöri ismétlés dacára sem válik igazzá: a magyar és a szlovák finomítót a horvát kikötővel összekötő Adria-vezeték közel fél évszázada ugyanis szintén biztosítja a „fizikai” és a „gyakorlati” kőolajellátást.
Szijjártó Péter hétfőn az azeri, a bolgár, a georgiai és a román energiaügyi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján megerősítette az Azerbajdzsántól Magyarországig tervezett, 1100 kilométer hosszú áramvezeték tervét. Emellett román kollégájával kétoldalú gázszolidaritási megállapodást is aláírt.
Támogatásokból működnek
A belső gáz- és távhőárak 2021-et követő, szélsőséges ingadozása a 2014 óta változatlan, "rezsicsökkentett" lakossági díjakat nem érinti. A földgázzal üzemelő távhőtermelők így keletkező, évi több százmilliárdos hiányát a kormány részint hasonló nagyságrendű költségvetési támogatásból, részint a cégek egy áramdíjtételének emeléséből biztosítja - jegyzik meg szakértők.