Július 1-jétől a Magyar Államkincstár egy gumiparagrafus alapján költségvetési biztosokat küldhetne az önkormányzatokhoz határozatlan időre - írta meg a Szabad Európa egy, az önkormányzati gazdálkodást érintő új kormányzati tervekről szóló nem hivatalos egyeztetésre hivatkozva, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezett.
A lap úgy tudja, az „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű” eseményen a miniszternek nem sikerült eloszlatnia a településvezetők aggodalmait. Az első napirendi pont a Versenyképes Járások Programhoz kötődött, melynek tervei szerint a településeken képződő iparűzési adóból a kormány 65 milliárd forintot elvon és egy külön alapba csoportosít, amire az önkormányzatok pályázhatnának majd.
„A fontosabb kérdések már eldőltek, ezekről nem lehetett konzultálni. Ezenkívül az is eldőlt, hogy a pályázatokról úgy döntenek majd, hogy egy járás polgármestereinek kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez nincs meg, akkor az adott célra (például egy bölcsőde fejlesztésére vagy térfigyelő kamerák beszerzésére) több település konzorciumot alkothat, és a konzorciumok versenyeznek a forrásokért. Ha a konzorciumi tagok egyezségre jutnak – szintén kétharmados arányban –, akkor is eldőlt a pályázatok sorsa. De ha nem, akkor viszont már a miniszter döntheti el, ki juthat pénzhez” – mondta a lap egy meg nem nevezett forrása.
Szó esett arról a törvénymódosítási tervezetről is, amelynek értelmében október 1-jétől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk öt százalékát meghaladó pénzeszközeiket kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni, és onnantól a kincstárhoz kell fordulniuk, ha használni akarják a saját pénzüket. A Magyar Államkincstár elviekben köteles lesz a kért pénzösszeget egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. 2027-től ez a tervek szerint a városi önkormányzatokra, 2028-tól pedig az összes helyhatóságra vonatkozna. Kötelesek lesznek továbbá átutalni minden pénzt, ami „nem szükséges a következő munkanap végéig ellátandó feladataikhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeikhez”.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) alkotmányosan is aggályosnak tartja a kormányzati elképzelést, emellett az ötlet zavart is okozhat az önkormányzatok működésében. A törvény elfogadása drasztikus változást jelentene az önkormányzatok gazdálkodásában, mellesleg a megkérdezett polgármesterek szerint a módosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti. A MÖSZ 14 pontos kifogáslistát készített a tervezet ellen.
Az alkotmányos aggályokon felül például az szerepelt ebben, hogy az önkormányzatok rengeteg olyan pénzt is kezelnek, amit csak beszednek és egyből továbbítanak, így ha ezt az állam elvonja, és csak külön kérésre utalja vissza, az hosszabb ügyintézést, káoszt is okozhat. Ha pedig az önkormányzatok ilyenformán önhibájukon kívül késve tudnak csak eleget tenni egy-egy fizetési kötelezettségnek, a késedelmi kamatok persze valószínűleg őket terhelnék majd, és nem az Orbán-kormányt, amely a nagy tervét most igyekszik rájuk erőltetni.
Hogy ennek fényében az ötlet miért is lesz jó,
azt a kormány az államháztartás egyensúlyának javításával és a kormányzat részére rendelkezésre álló likvid pénzeszközök mennyiségének emelésével indokolta, továbbá célként jelölték meg „az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának erősítését”.
A másik belengetett módosítás szerint a Magyar Államkincstár elnöke július 1-jétől határozatlan időre költségvetési biztost nevezhet ki minden olyan önkormányzathoz, amelynél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztalnak. Ezzel a bökkenő az, hogy itt is gumifogalomról van szó, ugyanis a jogszabály nem definiálja, hogy egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik romlóvá, súlyossá. Az egyeztetésen erről sem hangzott el túl sok konkrétum. A Szabad Európa szerint a módosítás célja első körben egyértelműen az lehet, hogy a főváros nyakába ültessenek egy kormányzati potentátot.
Az úgynevezett költségvetési biztos pedig gyakorlatilag teljesen átveheti az irányítást az önkormányzatok működése fölött, hiszen kinevezése után minden kiadáshoz az ellenjegyzése lesz szükséges. Mellesleg a működésének transzparenciája sem lesz annyira fontos, legalábbis a tervezet úgy fogalmaz, hogy a kormányzati potentát „véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb dokumentumait a törvényi kivételekkel nyilvánosságra hozhatja”. Tehát akár úgy is dönthet, hogy nem hozza nyilvánosságra azokat.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a lap szerint egyebek közt épp arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a költségvetési biztos akár nem nyilvános módon is élhet a jogaival, pont az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatósága sérülhet súlyosan, miközben a kormány egyebek közt ennek erősítésére hivatkozik a módosítással. A Szabad Európának nyilatkozó önkormányzati vezetők pedig attól tartanak,
hogy a gumiszabályok kvázi lehetővé teszik, hogy az Államkincstár politikai alapon ültessen költségvetési biztosokat az önkormányzatok nyakára.
