A kormánytól eltérően a magyarok kétharmada nem érzi fontosnak, hogy az alaptörvénybe bekerüljön „az ember vagy férfi, vagy nő” kitétel. A többség a Budapest Pride-felvonulás betiltásával sem értene egyet – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felmérésből.
A kormánypárti képviselők benyújtották azt a javaslatot, amellyel tizenötödik alkalommal készülnek több ponton módosítani az egykor gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényt. Az előterjesztés értelmében az alaptörvény rögzíteni fogja, hogy fel lehet függeszteni a magyar állampolgárságát azoknak a kettős állampolgároknak, akik veszélyt jelentenek Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. A csoportos felfüggesztés tilos lesz.
Benyújtották a gránitszilárdságú Alaptörvény 15., azaz tizenötödik módosításátA hvg.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása. Bekerül az alaptörvénybe a készpénzhasználat védelme, ahogyan a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének a tilalma is. Az ügyészek 70 éves korukig szolgálhatnak majd.
A Fidesz az újabb alaptörvény-módosítással bebetonozná a rendeleti kormányzástAz alaptörvény tartalmazni fogja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek „születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, valamint „biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.
Az egyik módosítás szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő.”
A magyar lakosság kétharmada azonban nem tartja fontosnak, hogy az alaptörvénybe bekerüljön „az ember vagy férfi, vagy nő” kitétel – derült ki a Publicus Intézet ezerfős mintán végzett felméréséből, amely a magyarországi felnőtt népességre életkor, iskolázottság, nem, régió és településtípus szerint reprezentatív.
A Népszava megbízásából készült kutatás alapján az emberek 64 százaléka „nem”, további 2 százaléka „inkább nem” érzi fontosnak, hogy az említett megállapítás szerepeljen az alaptörvényben. Így van ezzel a fideszesek több mint ötöde is. Igaz, a kormánypártiak nagy többsége (76 százalék) támogatja az ötletet, ezzel szemben az ellenzékiek csaknem egyöntetűen elutasítják azt (93 százalék). Meglepő lehet, hogy még a Mi Hazánk szimpatizánsainak 58 százaléka is az ellenzők közé tartozik. A pártválasztásukban bizonytalan szavazók több mint kétharmada szintén az ellenzéki álláspontot képviseli.
A kormány szándékától eltérően
az összes megkérdezett 56 százaléka nem tiltaná be a Budapest Pride-felvonulást.
Ellenben 23 százalék az egy hónapon keresztül tartó teljes rendezvénysorozatot betiltaná, 13 százalék csak a felvonulást. 8 százalék nem válaszolt. A fideszesek többsége (54 százalék) a rendezvénysorozat teljes betiltása mellett van, a felvonulást csak 17 százalékuk engedélyezné. A Mi Hazánk szavazói ebben a kérdésben hasonlóképpen elutasítóak, mint a fideszesek, míg az ellenzékiek 84 százaléka engedélyezné a felvonulás megtartását. Ugyanígy gondolkozik a bizonytalanok többsége is (54 százalék).
A relatív többség (43 százalék) elfogadja, hogy van ilyen fesztivál, de nem venne részt rajta. A válaszolók további 13 százaléka tartja fontosnak, hogy az LMBTQ-embereknek is legyen egy kulturális fesztiválja.
A Publicus Intézet megkérte a felmérésben résztvevőket, hogy a felsorolt állítások közül válasszák ki azokat, amelyeket igaznak tartanak a Pride betiltásával kapcsolatban.
A legtöbben arra jutottak (42 százalék), hogy ez csak egy figyelemelterelés fontosabb ügyekről.
Utánuk következnek azok (26 százalék), akik szerint a Fidesz egy körükben népszerűtlen társadalmi csoport ellen fordulva szeretné megerősíteni a táborát.
A megkérdezettek 20 százaléka véli úgy, hogy a betiltás „egy gyermekvédelmi intézkedés”.
Majdnem ugyanennyien (19-19 százalék) úgy ítélik meg, hogy a szexuális kisebbségek jogait korlátozó intézkedésről, illetve a szexuális kisebbségek elleni politikai támadásról van szó.
17 százalékot teszek ki azok, akik „minden magyar alapvető gyülekezési jogát korlátozó intézkedésnek” tartanák a Pride betiltását.
6 százalék olyan helyes intézkedésnek gondolja a betiltást, ami nem a gyermekek védelmét szolgálja.
Azzal, hogy „ön szerint családnak tekinthető-e két, egymással együtt élő, egymást partnernek elfogadó ember, ha azonos neműek”, az enyhe többség (51 százalék) ért egyet. Az elfogadók ebben az esetben is elsősorban az ellenzékiek közül kerülnek ki.
A Publicus adatai szerint
55 százalék inkább támogatja, 40 százalék ellenzi, hogy meleg párok is törvényesen fogadhassanak örökbe gyerekeket.
A megkérdezettek 60 százaléka elfogadhatónak tartaná, ha „gyermeke azonos nemű párt választana magának”. A kormánypárti és ellenzéki szavazók között húzódó törésvonalak ezekben a kérdésekben is markánsan megjelennek.
A Sziget befogadná a Pride-ot, ha végül nem tudnák megrendezni ott, ahol szeretnékKarácsony Gergely: Vagy mindenki szabad egy városban, vagy senki sem azMagyar Péter: Az eutanázia és az abortusz kérdését a társadalomnak kell megvitatnia, a Pride-ügy pedig gumicsont, hogy ne a valódi kérdésekről beszéljünk„Nagyon sokan mondják, hogy eddig még nem voltak Pride-on, de most már muszáj lesz kimenniük”