Bárhogy próbálja is alakítani a társadalom álláspontját az Orbán-kormány, az embereké alig változik a szomszédunkban zajló háborút illetően: 62 százalék szerint agresszió, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából, március 5-11. között készített reprezentatív felméréséből. Majdnem pontosan így volt ez három évvel ezelőtt, 2022 márciusában is, közvetlenül az orosz támadás után. Akkor a megkérdezettek 64 százaléka látta agresszornak az orosz felet. Némi változás ebben ugyanazon év májusában következett be a kormányzati propaganda hatására, akkor csak 56 százalék vélekedett hasonlóképpen, azóta viszont visszaállni látszanak a kezdeti álláspontok. Amiből az látszik: tartósan nem sikerült meggyőzni az embereket arról, hogy az ukrán fél lenne a hibás a háború kitörésében.
A helyzet megítélését tekintve most is nagy a különbség politikai oldalak szerint.
A Fidesz szavazóinak 35 százaléka inkább agressziónak, 43 százaléka viszont inkább védekezésnek tartja Oroszország részéről a támadást.
Ezzel szemben az ellenzékiek 87 (ezen belül a tiszások 94), a bizonytalanok 55 százaléka látja az orosz felet agresszornak, utóbbiak negyede nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A legnagyobb arányban (68 százalék) a Mi Hazánk szavazói között vannak, akik szerint Oroszország csupán védekezik.
A magyarok többsége, 52 százalék úgy véli, Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, 37 százalék szerint nincs erre szükség. A kormánypárti szavazóknak csak 17, az ellenzékieknek 82 (ezen belül a Tisza-szavazók 90), a bizonytalanoknak 44 százaléka várna a miniszterelnöktől határozottabb kiállást Ukrajna mellett.
Majdnem mindenki, 95 százalék értesült Donald Trump amerikai, és Volodimir Zelenszkij rosszul elsült washingtoni találkozójáról. Hogy ki miatt hiúsult meg a megegyezés, és torkollott vitába a tárgyalás, arról már erősen megoszlanak a vélemények. Összességében a válaszolók 39 százaléka gondolja, hogy Trump, illetve alelnöke JD Vance volt a ludas, 34 százalék Zelenszkijt tartja hibásnak, 16 százalék szerint viszont mindketten azonos mértékben felelősek a példátlan diplomáciai fiaskóért. 2 százalék pedig úgy gondolja, egyikük sem okolható.
Jóval árnyaltabb a kép, ha pártszimpátia szerinti bontásban nézzük ezeket az eredményeket.
A Fidesz szavazóinak csupán 2 százaléka gondolja hibásnak az amerikai felet, 80 százalékuk szerint az ukrán elnök a hibás a tárgyalás eldurvulása és kudarca miatt,
11 százalékuk szerint mindkét fél. Az ellenzékiek körében egészen másképp alakulnak az arányok: 68 százalék szerint az amerikaiak, 9 százalék szerint Zelenszkij a hibás, 17 százalék szerint megoszlik a felelősség a tárgyalók között. Ebben az ügyben a fővárosiak és az ország többi részén élők között is nagy a különbség: a budapestiek sokkal nagyobb része látta Trumpot és Vance-t bűnösnek a tárgyalás eldurvulásában (59 százalék), mint a városban (37 százalék), községben (34 százalék), vagy megyeszékhelyen (31 százalék) élők.
Az Orbán-kormány egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit UkrajnávalA Publicus Intézet azt is megkérdezte, hogy vajon milyen következményei lehetnek annak, hogy a sikertelen találkozó után az USA várhatóan csökkenti vagy teljesen megszünteti Ukrajna támogatását a háborúban. A legtöbben, 45 százaléknyian úgy gondolják, hamarosan vége lesz a háborúnak és Ukrajna a területének egy részét elveszíti. 8 százalék szerint az ország teljes megszűnésével zárul a harc, a megkérdezettek negyede szerint viszont tovább folytatódik a háború, további 11 százalék pedig valami másfajta kimenetelre számít. Ukrajna teljes megszűnésére legtöbben a Fidesz szavazói közül számítanak (11 százalék), a béke eljövetelében pedig a tiszások és Mi Hazánk hívei bíznak a legkevésbé (39-40 százalék).
A magyarok 42 százaléka szerint Európa érdeke az, hogy gyorsan véget érjen a háború, bármi legyen is a végkimenetele. Ennél összesen többen vannak, aki szerint a kontinens szempontjából kulcskérdés, hogy Ukrajna számára pozitív kimenetellel záruljon a konfliktus. 27 százalék úgy gondolja, az európai érdek, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét és területeit is, további 19 százalék szerint pedig legalább az ország függetlenségét meg kell védeni. A kormánypárt hívei körében jelentős többségben vannak (68 százalék) azok, akik szerint csak annyi a lényeg, hogy érjen véget a háború, bármilyen árat fizet is érte Ukrajna. Ezt a véleményt a Mi Hazánk szavazóinak pontosan fele osztja. A Tisza szavazói között vannak a legtöbben, 45 százaléknyian azok, akik szerint Ukrajna területeinek és függetlenségének megvédése egyaránt a háború lezárásának feltétele.
Amikor a kérdés úgy szólt, hogy mi Magyarország érdeke, már 56 százalék mondta, hogy a háború gyors lezárása, bármi is lesz a vége. Ezt a fideszesek 85, a tiszások 36, a Mi Hazánk híveinek 75, a bizonytalanok 53 százaléka gondolja így.
Arra a kérdésre, hogy mit tegyen Európa, ha az USA már nem támogatja tovább Ukrajnát, a megkérdezettek pontosan negyede úgy felelt: a kontinens vegye át az Egyesült Államok támogató szerepét, amennyire csak lehet. 21 százalék szerint elég annyira támogatni Ukrajnát, mint eddig, 43 százalék szerint viszont Európának is fel kellene hagynia a segítségnyújtással.
Ezt a számot a kormánypárti szavazók húzzák fel: 82 százalékuk hagyná sorsára a szomszédos országot, ez az arány az ellenzékiek között 17, a bizonytalanoknál 44 százalék.
A legtöbben a Tisza szavazói között vannak, akik szerint az európai országoknak át kellene venni az USA szerepét Ukrajna támogatásában, közülük 56 százalék gondolkodik így, további 28 százalék pedig megtartaná az eddigi támogatásokat.
Leginkább a kormánypártiak szoronganak
A magyarok 22-22 százaléka mondta, hogy nagyon, illetve egy kicsit fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban, további 16 százalék pedig változó mértékben érintenek ezek az érzések. Ezzel szemben 40 százalék egyáltalán nem fél. Leginkább a kormánypártiak szoronganak, a legkevésbé a Tisza Párt és a Mi Hazánk szavazói félnek. A megkérdezettek közel fele (48 százalék) nem tartja valószínűnek, 28 százalék szerint pedig „inkább nem valószínű”, hogy a háború átterjed Magyarországra is. Csupán 2 százalék véli, hogy ennek nagy a valószínűsége, 17 százalék szerint pedig „inkább valószínű”.
Ha úgy alakul, hogy az USA, és Európa sem támogatja tovább Ukrajnát, akkor annak esélye, hogy Magyarország belesodródik a háborúba, a kutatásban részt vevők 19 százaléka szerint növekszik, 53 százalék szerint nem változik, 14 százalék szerint pedig egyenesen csökken. Ebben a tekintetben a kormánypárti hívek a legoptimistábbak, negyedük szerint a támogatások megszűnése csökkenti a háborúba való belekeveredés esélyét.
