Mivel a napelemek a termelési képességük körülbelül felét kitevő szélturbinával együtt igen kiegyensúlyozott áramellátást biztosítanak, az előbbiekből mára kiépült közel 8 ezer megawatthoz (MW) képest utóbbiak jelenlegi, mintegy 330 MW-os összmérete rendkívül kevés - vélekedett az Energiaklub erről szóló friss tanulmányának keddi bemutatása során Magyar László, a környezetvédő szervezet szakértője. Miközben az Orbán-kormány 2030-ig ezer MW-nyi szélerőművet tervez – ami további erőfeszítések esetén 2050-ig legfeljebb közel kétszereződhet -, az eddig kiépült, mintegy 8 ezer MW-nyi nappanel termelésének kiegyensúlyozása már ma 4 ezer MW-nyi szélhasznosítást igényelne. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kabinet a magyarországi áramhálózat teherbíró képességére hivatkozva csak 2029-től engedélyezi új szeles termelők csatlakozását. (Az utolsó turbinákat 2010 előtti engedélyek révén 2011-ben adták át. Azóta az Orbán-kabinet, különböző hivatkozásokkal, gyakorlatilag ellehetetlenítette az új beruházásokat.)
Kéri András, az Energiaklub ügyvezető igazgatója szerint a hálózat befogadóképességének állítólagos határait kevéssé a tényleges műszaki állapotok indokolják: gyors, célirányos döntésekkel a csatlakozási akadályokat a biztonság mindennemű veszélyeztetése nélkül is el lehetne hárítani. Míg a magyarországi természeti adottságok Unió-szerte átlagosak – a szélerőmű-nagyhatalomnak számító Németország szárazföldi területeinél kedvezőbbek -, az eljárások folyamatos fejlődése és áresése révén ma már Magyarország területének szinte egésze hatékony és nyereséges szélhasznosítást biztosítana – jelentette ki Magyar László. Olyannyira, hogy az eddig lényegében a – kétségkívül legjobb adottságú – Kisalföldre összpontosuló beruházások után a területileg elszórt telepítést támogatná. A szakértő kérdésünkre a szélerőművekkel szembeni egyéb aggályok kapcsán jelezte: friss méréseik szerint ma már a zajhatás lényegében megszűnt, a repülő állatok veszélyeztetése szakemberek bevonásával minimalizálható, amiként más áramtermelési eljárások hulladékkezeléséhez képest a szélerőművek újrahasznosítása is előrehaladottabb.
Meglátásuk szerint a szélhasznosítás elsősorban gázerőműveket váltana ki. Pontosító felvetésünkre Magyar László nem zárta ki, hogy – arra az esetre, ha épp se a nap nem süt, se a szél nem fúj – szükséges időjárásfüggetlen erőművek megépítése is. Ám szerinte már azért megéri a szélerőmű-hálózat kialakítása, hogy emiatt jóval kevesebb gáz fogy. A korábbi aggodalmakra rácáfolva a napelemek robbanásszerű elterjedése új gázerőművek nélkül sem ingatta meg a hazai áramellátást – nyomatékosította Perger András, az Energiaklub programvezetője.
Olajat talált a Dunántúlon a Mol
A Mol kőolajat talált a dunántúli Somogysámsonnál lévő mezőn - közölte az olajcég. A tavaly decemberében elvégzett kutatófúrás során 1250 méteres mélységben találtak a nyersanyagra. Vizsgálataik alapján a kút napi 1200 hordó kitermelésére képes. A vecsési és turai kőolaj-, illetve a kelet-magyarországi földgázmezők segítségével a hazai kitermelés 5 éves csúcsot ért el - idézik Marton Zsombor kutatás-termelési ügyvezető igazgatót.
