Kína kerüli a gazdasági aknákat, már annyit számol pluszban, mint amennyit az amerikaiak mínuszban

A tőzsde is szavazott, Donald Trump beiktatása óta a Tesla részvényei több, mint 45 százalékkal zuhantak, a BYD árfolyama ezzel szemben 25 százalékkal gyarapodott, miközben az elmúlt fél évben több, mint 25 százalékot hízott a sanghaji tőzsdeindex, a csúcstechnológiai vállalati kosár iránytűje, a Hang Seng Tech pedig 80 százalékos nyereséget jelzett. A Wall Street viszont ideges, a kisvállalatok perspektíváit jelző Russell 2000 lejtmenetben van, az 500 legnagyobb vállalat teljesítményének tükre, a Standard and Poor's 500 index Trump beiktatásakor 6000-es szinten állt, napjainkban 5600 pont alatt mozog. Kína tudja, de legalább is hiszi, van kerülőút a Trump féle káoszban – üzeni a piac.

Peking a maga módján lép, beveti ugyan a vámfegyvert, de csak akkora mértékben, hogy nyitva hagyja az esélyt a tárgyalásokra, ugyanakkor azt is érezteti, van még muníciója, de igazán nem akar belebonyolódni a kereskedelmi háborúba, inkább kikerüli az aknákat. Kínai módra viselkedik, és erősíti az alapokat. A technológia területén veszi fel a harcot, és rángatja a Szilícium Völgy urainak bajszát, olcsóbb, okosabb termékekkel meglepve őket, nem számolgatva az amerikai nagyúr által kivetett terheket, otthon faragja a költségeket, miközben hihetetlen ütemben fejleszt a mai világban egyre fontosabb, és minden bizonnyal a jövőt megalapozó ágazatokban.

Maguk mögött hagyták azt az időszakot, amikor a hatalomtól való rettegés kötötte le figyelmüket. Nemrég a világsajtó még azzal foglalkozott, hogy Hszi Csin-ping hivatalbalépése, 2012 óta, több millió kínai kádert vádoltak meg korrupcióval, halálbüntetéseket is kiszabtak, most arról írnak, hogy minden nehézség ellenére az üzleti bizalom tízhavi csúcsra javult, ami valószínűleg az állami gazdaságösztönző intézkedéseknek köszönhető. „Egy évszázada nem látott változások bontakoznak ki hatalmas ütemben az egész világon” – fogalmazott a közeli napokban zajlott Országos Népi Gyűlésen Li Qiang kínai miniszterelnök. „Az egyre összetettebb és súlyosabb külső környezet nagyobb hatást gyakorolhat Kínára olyan területeken, mint a kereskedelem, a tudomány és a technológia”- hangoztatta.

Az általánosság mögött azonban nagyon is konkrét üzenetek érkeztek a néphez, egyúttal értelmezve azt is, amit egy, a naggyűlést megelőző, összejövetelről kiszivárgott információk sugalltak. A február végi, zárt ajtók mögötti megbeszélésre maga az elnök, Hszi Csin-ping hívta meg a legfontosabb vállalatirányítókat, köztük Jack Mát, az Alibaba néhány évvel ezelőtt kegyvesztett alapító tulajdonosát, akinek jelenléte, egy gyökeres fordulat szimbólumaként is értékelhető. Az üzletember, néhány évvel ezelőtt nemes egyszerűséggel „zacihoz” hasonlította az állami pénzintézeteket, kritizálta a hatóságokat, mondván, megölik az innovációt, „kockázat nélkül nincs megújulás, nem lehet jövőt építeni a múlt eszközeivel” - hangoztatta. Ezt követően, 2020. novemberében a tőzsdei debütálás előtt alig 48 órával, Peking blokkolta az Alibaba pénzügyi gyöngyszeme, az Ant 34 milliárd dollárra taksált sanghaji részvénykibocsátását, ami a világ addigi legnagyobb nyilvános tranzakcióját jelentette volna, majd vizsgálatok sora következett a cégcsoport ellen. Jack Ma, Kína hajdan leggazdagabb embere évekre eltűnt a világ szeme elől. Most pusztán a jelenléte nyomatékot adott azoknak a terveknek, amelyek a közeli napokban nyilvánosságra kerültek. Joe Tsai, az Alibaba jelenlegi elnöke úgy fogalmazott, a legfontosabb üzenet a magánszférának, az ott működő társaságoknak szól, amit úgy értelmeznek, hogy a hatalom visszaadta számukra a bizalmat, a hitet, a befektetés értelmét. Persze ezek csak szavak, de a bejelentett konkrét döntések, a gazdaságélénkítő intézkedések jelzik, Peking felmérte a helyzetet, azt is, hogy a privátszféra megnyerése, és a belföldi fogyasztás élénkítése nélkül nem boldogul.

– áll a miniszterelnök jelentésében.

Kínában árháború van, a diszkontok naponta többször is villámkiárusítással, az éttermek 3 jüanos reggelikkel próbálják kicsalogatni a pénzt a zsebekből. A világ második gazdaságában nem az infláció fékezi a konjunktúrát, hanem az ellenkezője. A defláció egyelőre nem csillapodik, a termelői és a fogyasztói árak lefelé tartanak, és, a reményekkel ellentétben, februárban 13 hónapja nem látott mértékű volt a csökkenés. A háztartások nem költenek, óvatosak, foglalkoztatási félelmek, jövedelembizonytalanságok, az ingatlanpiaci gondok és a további árcsökkenés reménye egyaránt fékezik fogyasztást.

Mint bejelentették, 1300 milliárd jüan (179 milliárd dollár) értékű kincstárjegy piacra dobását tervezik a tavalyi 1000 milliárddal szemben, a helyi hatóságok pedig összesen 4400 milliárd jüan értékű speciális kötvénykibocsátásra kapnak engedélyt. A nagybankok feltőkésítésére 500 milliárd jüant, és a fogyasztásélénkítési szubvenciókra, az elektromos autók és más konkrét háztartási eszközök vásárlásának támogatására 300 milliárdot szán Peking. Egyelőre inkább csak tétovák a lépések szociális téren, a minimumnyugdíjat az eddigi 20 jüanról 143 jüanra (20 dollár) emelték, ugyanakkor érzékelhetően többet költenek az egészségügyre is. A legfontosabb azonban a technológiai és az oktatási kiadások keretének növelése, az előbbire 8,3 százalékkal, az utóbbira 6 százalékkal szánnak többet mint tavaly. Összegszerűen 172 milliárd kerül dollárban(!) idén a tudományfejlesztési kasszába.

Kína a globális technológiai versenyben és nem a vámháborúban kíván felülkerekedni. A vállalatok pedig tudják mi a dolguk, gőzerővel fejlesztik a csúcstechnológiát, és teszik mindezt racionálisabban, olcsóbban, mint a nyugati riválisok. A kirakatba elsősorban az autóipari fejlesztések eredményei, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékek kerülnek. Nem állnak rosszul e tekintetben. „ A mi autónk jobban néz ki mint a Tesla” – véli tíz megkérdezett kínai fiatal közül kilenc, a pekingi tudósítások szerint. Az már csak hab a tortán hogy egy Tesla áráért kettő kínai elektromos járgányt lehet vásárolni, és még a műszaki paraméterek tekintetében is jobbat az amerikainál. A Xiaomi, nem tévedés, az okostelefongyártóról van szó, egy év alatt 135 ezer elektromos autót dobott piacra, két év fejlesztés előzte meg ezt, miközben az Apple, 10 évnyi erőlködést, és 10 milliárd dolláros befektetést követően, tavaly feladta ilyen irányú terveit. Kínában, élve a dollármilliárdos állami támogatással, immár nyereséggel termel a Leapmotor, a Li Auto, a Seres Group, a Chery, vagy a BYD, hogy csak az ismertebbeket soroljuk, de beszállt az elektromos autógyártásba a másik telekommunikációs óriás, a Huawei is. A BYD egyébként 481 318 autót adott el az év első két havában Kínában, a Tesla 60 480-at.

Ha lehet, még lenyűgözőbb a kínai mesterséges intelligencia szárnyalása. ByteDance, Alibaba, Tencent, DeepSeek, - ezekkel az új, kínai cégnevekkel ismerkedik a mesterséges intelligenciától egyre inkább függővé váló világ, megrendülve a hitben, hogy minden, ami AI az csak a Szilícium-völgy szülöttje lehet. A ByteDance Doubao nevű fejlesztése pillanatok alatt a világ második legtöbbet használt chatbot-jává avandzsált, havi 82 millió felhasználóval, a DeepSeek intelligens robotjára 62 millióan kattantak rá. A listavezető amerikai ChatGPT ugyan 400 millió embert kötött magához, de a gyors kínai térhódítás, de nem utolsósorban a DeepSeek legújabb fejlesztése turbulenciát okozott a Wall Streeten, az amerikai AI legfontosabb chipgyártója, a Nvidia egyetlen nap alatt 500 milliárddal értékelődött le a napokban. És a kínai csúcstechnológiai cégek önellátásra törekszenek. A ByteDance idén 40 milliárd jüant (5,5 milliárd dollár) szán hazai chipvásárlásra. Az elektronikus kereskedelem támogatására kifejlesztett chatbotok terén is jeleskedő Alibaba elnöke, az emlékezetes vállalatvezetői tanácskozást követő nyilatkozatában fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a társaság a következő három évben 50 milliárd dollárt szán az AI fejlesztésre.