A Magyar Villamos Művek (MVM) közel két év alatt mintegy 8,5 milliárd forintot költött hirdetésekre, amelynek csaknem háromnegyede kormányközeli médiumoknál kötött ki – írja a hvg360.
A portál beszámolója szerint a vállalat dokumentumai azt mutatják, hogyan befolyásolják az állami reklámköltések a médiapiacot: kevés látogatót vonzó oldalak is jelentős összegekhez jutottak, míg nagy olvasottságú, kormánytól független portálok teljesen vagy szinte teljesen kimaradtak a támogatásból.
Az MVM 2023 elejétől 2024 októberéig összesen körülbelül 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg reklámokat, amelyeknek hozzávetőleg háromnegyede egyértelműen kormánypárti sajtóorgánumokhoz került. Az elemzésben NER-közelinek tekintett médiumok nyíltan az Orbán-kormány mellett állnak, és tartalmaik jellemzően a hivatalos álláspontot tükrözik. Ide tartozik például a TV2, valamint a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) több száz médiuma, köztük a vidéki lapok, a Magyar Nemzet, az Origo, a Bors, a Szabad Föld, a Pesti Srácok és a Hír TV. Emellett a Demokratát, a Magyar Hírlapot, a Mandinert és a Nemzeti Sportot is kormánypárti sajtótermékként sorolták be.
Sulyok Tamás kommunikációs igazgatója egy poloskás képpel illusztrált posztban nevezte selejtnek a TelexetEltűnt a 2016-ban politikai okokból bezárt Népszabadság archívuma az internetrőlA legtöbb hirdetést a TV2 Csoport kapta, amelynek csatornáin összesen mintegy 2,9 milliárd forint értékben jelentek meg az MVM reklámjai. Ez az összeg különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a kormány által korábban kifogásolt, külföldről érkező támogatások, amelyeket független magyar médiumok kaptak az Egyesült Államoktól, ennél lényegesen kisebbek voltak. A kabinet ugyan nem határozta meg pontosan, milyen nagyságrendű összeg számít „gyanúsnak”, de dollármilliós támogatásokról beszélt.
A kormányközeli sajtóban többek között a Telex akadémiájának megítélt 740 ezer dolláros támogatást, az amerikai nagykövetség által kiosztott 115 millió forintot, valamint további néhány százmilliós tételeket is kétes eredetűként tüntettek fel. Holott ezek a médiumok nyilvánosan elszámoltak a kapott pénzekkel, és az egyes sajtótermékekhez jutó összegek többnyire legfeljebb néhány tízmillió forintos nagyságrendben mozogtak.
Ezzel szemben kizárólag az MVM a vizsgált időszakban nagyjából 6 milliárd forinttal – azaz átszámítva 16 millió dollárral – támogatta hirdetésekkel a kormányközeli médiát. A fennmaradó összeg jelentős része is olyan médiumokhoz került, amelyek kapcsolatba hozhatók a kormánnyal, és mindössze az esetek 10-20 százalékában fordult elő, hogy kormánykritikus tartalmakat is közlő orgánumoknál hirdettek. Ilyen például az Euronews, amely a vizsgált időszakban több mint 260 millió forintnyi reklámbevételt kapott. Ugyanakkor a televízió tulajdonosa időközben Orbán Viktor barátjának, a volt portugál EP-képviselő Mário Davidnak a fia lett, aki – a Direkt36, a Le Monde és a L’Espresso közös oknyomozása szerint – részben magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozásával vásárolta meg a csatornát.
Egyre többen döntenek úgy, hogy szándékosan kerülik a híreket, Magyarországon tovább nőtt a független médiával szembeni politikai nyomásA támogatott médiumok között szerepel még a 168 Óra kiadója, amely több mint 90 millió forint értékű hirdetési megbízást kapott. Az előző évekhez képest jelentős növekedést mutatott az RTL-csoport is, amelynek csatornái 2023 januárja és 2024 októbere között 314 millió forint értékben kaptak MVM-hirdetéseket. Ez kiugró növekedés a korábbi évekhez viszonyítva: 2021-ben ugyanis az RTL még egyáltalán nem kapott ilyen reklámokat, 2022-ben pedig csupán 78 millió forint értékben. Ezzel az RTL már megelőzi az Origót is, amelynél 2023 és 2024 októbere között 269 millió forint értékben jelentek meg állami hirdetések, míg a Ringier kiadványai – például a Blikk és a Kiskegyed – összesen mintegy 200 millió forintnyi megbízást kaptak.
Fenyegetések, elfogultság, az Orbán-kormány igája alatt álló közszolgálati média: vészjósló megállapításokat tett Magyarországról a sajtószabadságot vizsgáló jelentésA magyar médiapiacon ezek a hirdetési összegek jelentős tételt jelentenek, hiszen több olyan független és nagy elérésű hírportál is létezik, amelynek éves árbevétele mindössze 1–5 milliárd forint között mozog. Így már egy néhány tízmilliós állami reklámbevétel is meghatározó lehet abban, hogy egy médium nyereséges vagy veszteséges lesz-e. A független portálok azonban jellemzően nem számíthatnak állami hirdetésekre, így ha a hazai piac nem elég fizetőképes, kizárólag külföldi támogatásokra támaszkodhatnak.
A vizsgált időszakban például egyetlen MVM-reklám sem jelent meg olyan független médiumokon, mint a 24.hu, a Telex, a 444.hu, a Magyar Hang, az Átlátszó, a Szabad Európa vagy a Magyar Narancs. A HVG egy rendezvényén ugyan megjelent egy félmillió forintos MVM-hirdetés, valamint a kiadóhoz tartozó Eduline-on is futottak reklámok körülbelül 4,5 millió forint értékben, de ezek az összegek elenyészőek az MVM más médiumokra fordított költéseihez képest. Csak hogy érzezzük a különbségeket: az állami cég olyan kevésbé ismert portálokon is reklámozott több mint 50 millió forint értékben, mint az aholnap.hu, a gogogo.hu vagy az aerosport.hu, amelyek jelenleg közös honlapon működnek.
