Újabb tömeges dróntámadást intézett Oroszország péntekre virradó éjjel a dél-ukrajnai Odessza ellen, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin elnök a Donald Trumppal folytatott keddi megbeszélésén elfogadta az energetikai infrastruktúrára mért csapások 30 napi felfüggesztését. Videofelvételek tanúsága szerint a fekete-tengeri kikötőváros több pontján tűz ütött ki. Oleh Kipernek, a régió kormányzójának közlése szerint találat ért egy magas lakóépületet, egy bevásárlóközpontot – amely teljesen kiégett – és több infrastrukturális létesítményt. Kiper „jelzésértékűnek” nevezte, hogy Petr Pavel cseh elnök városban volt a támadások indításakor.
Nem zavarta az oroszokat a cseh elnök látogatása, drónokkal lőtték OdesszátElvben Ukrajna és Oroszország is elfogadta egy kezdeti, korlátozott tűzszünet kihirdetését, miután Donald Trump amerikai elnök a héten beszélt mindkét ország vezetőjével. De nem tisztázták, hogy a részleges tűzszünet mikor lépne életbe. Ráadásul a három fél eltérően értelmezi, hogy a megállapodás mire is vonatkozik: a Fehér Ház szerint – írta a brit Guardian – az „energetikai és infrastruktúra” célpontokra, a Kreml szerint csak az „energetikai infrastruktúrára”, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a civil infrastruktúrának, köztük a vasutaknak és a kikötőknek is védelmet kellene biztosítani.
Vlagyimir Putyin elutasítja a teljes 30 napos tűzszünetet, de leállítja a támadásokat az ukrán energiahálózat ellenAz elmúlt napokban mindenesetre úgy tűnt, hogy Moszkva a tűzszünet életbe lépéséig még fokozza is légitámadásait. Pénteken történt egy másik vitatott incidens is: kigyulladt az orosz Kurszki területen Közép-Európa felé áthaladó Testvériség gázvezeték szudzsai szivattyú- és mérőállomása, s a két fél egymást vádolta a csapással. Az ukrán vezérkar azt állította, „az oroszok többször is maguk támadták” a létesítményt, és vádaskodásuk az Ukrajna elleni dezinformációs műveletek része.
Volodimir Zelenszkij szerint az észak-koreai katonák visszatértek a kurszki frontraA tűzszünettel kapcsolatos nézeteltérések nagyrészt az amerikai elnök zavaros közléseiből erednek. Ezek legutóbbi példája, hogy Donald Trump csütörtök este közölte: hamarosan aláírják az ukrajnai ásványkincsek és más erőforrások közös hasznosításáról szóló megállapodást. Bejelentése egy nappal azután hangzott el, hogy Zelenszkijjel folytatott megbeszélését ismertetve a Fehér Ház és a külügyminisztérium szóvivője is azt felelte újságírói kérdésekre, hogy Washingtont „túl van ezen”, „már nem foglalkoztatja” ez a megállapodás.
Ami a tűzszüneti erőfeszítéseket illeti, Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja egy tévéinterjúban elmondta, hogy a hétfőre tervezett szaúd-arábiai találkozókon - ahol várhatóan a tűzszünet kiterjesztése és technikai feltételeinek kidolgozása lesz napirenden - az Egyesült Államok ingázó közvetítést tervez a külön helyiségekben elhelyezett orosz és ukrán delegáció között. Heorhij Tyihij ukrán külügyi szóvivő ugyanakkor azt mondta, Kijevet nem tájékoztatták a tárgyalások eféle formátumáról.
Mindeközben Oroszország tegnap újabb lépéseket tett Putyin eredeti háborús célkitűzéseinek megvalósítására. Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Phenjanba utazott, ahol Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel találkozott, a két vezető csúcstalálkozójáról zajló egyeztetések közepette. Az orosz állami média szerint Sojgu tájékoztatta Kimet Moszkva és Washington kapcsolatainak megújításáról, az ukrajnai harctéri helyzetről, s megvitatták a Koreai-félsziget biztonsági helyzetét is. Sojgu biztosította vendéglátóját, hogy az orosz elnök „a legnagyobb figyelmet fordítja” a KNDK vezetőjével tavaly aláírt stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtására.
Az ukránok elfogták az első két olyan észak-koreai katonát, aki ellenük harcol az oroszok oldalánPhenjan, amely Moszkva csatlósául szegődött az Ukrajna elleni háborúban, több millió tüzérségi lőszer, ballisztikus rakéták és önjáró tüzérségi lövegek szállításával segítette Oroszországot, és 10-12 ezer katonát küldött, akiket az orosz Kurszki területre tavaly augusztusban benyomuló ukrán erők elleni műveletekben vetettek be. Chris Monday, a Dongseo Egyetem Oroszország-szakértője az NK News amerikai hírportálnak azt mondta: „Nem kétséges, hogy Sojgu azért ment Észak-Koreába, hogy megvitassa, hogyan illeszkedik Phenjan a béketárgyalásokba”. Az orosz elnök „meg akarja mutatni, hogy ha akarja, több segítséget is kaphat Észak-Koreától, és hogy Donald Trump nem sokat tehet ez ellen” - vetette fel a szakértő. „Putyin soha nem akarja, hogy úgy lássák, mint akit engedményekre lehet kényszeríteni.”
Putyin elnök közben elrendelte, hogy azoknak az ukrán állampolgároknak, akiknek még nincs jogalapjuk az Oroszország területén való tartózkodásra, szeptember 10-ig el kell hagyniuk az országot, vagy „rendezniük kell jogi státuszukat”. A lépés nyilvánvalóan a megszállt ukrán területek lakosságának orosz állampolgárságba kényszerítésére irányul. Putyin 2019 júliusában már egyszerűsítette az orosz állampolgárság megszerzését az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki „népköztársaság”, majd 2022 májusában a teljes körű invázióban megszállt zaporizzsjai és herszoni területek lakosai számára. Két hónappal később pedig Ukrajna teljes lakosságára kiterjesztette ezt a lehetőséget.
