Több mint 12 milliárd forinttal kevesebb menetdíjbevételre számít az idén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), mint amennyi 2023-ban befolyt. Ez volt az állammal kötött alku eredményeként bevezetett regionális tarifaközösség előtti utolsó önálló év. A tavaly március 1-ei bevezetést követően 37-39 százalékkal csökkent a teljes áru Budapest bérletek eladása, holott a Budapestre és Pest megyére is érvényes vármegye bérlet „kannibalizáló” hatásának mérséklésére 9500 forintról 8950 forintra csökkentették a BKK-bérlet árát. (A vármegyebérlet 9450 forint.) A diákbérleteknél még nagyobb volt a visszaesés: 71-73 százalékkal csökkent az eladás. Ez önmagában több mint 10 milliárdos bevételkiesést jelentett tavaly. (Holott az első két hónapban még 900 milliós többletük volt 2023-hoz képest.)
Tavaly márciustól duplaannyit kell átadni a pótdíjazásból befolyt bevételből is. Az egyetlen jó hír, hogy az összes – a vármegye és a BKK – bérleteladás emelkedett, így a megosztott bevételek okán a fővárosi közlekedés szervező cég részesedése is nő – derül ki a BKK 2025-ös üzleti tervéből, amelyet szerdán tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés.
Az agglomerációs együttműködés (regionális tarifaközösség) alapján átadott bevételekből az idén 3,8 milliárd forinttal többre számít a BKK, mint amennyit tavaly kapott. Az államtól – a többi közösségi közlekedési céghez hasonlatosan – a nyugdíjasok és a gyerekek ingyenes utazása okán kapott szociálpolitikai támogatás is jelentősen megugrott 13 milliárdról 21,5 milliárdra. (Korábban a 14 alattiaknak adott kedvezmény után például nem kapott kompenzációt a főváros.) A menetdíjbevétel és a szociálpolitikai támogatás 2023-ban 84 milliárd forint volt, az idén 83 milliárddal számolnak. Az állammal kötött alku nyomán a közösségi közlekedésre korábban adott 12 milliárdos normatívából 7 milliárd maradt. 2025-ben nem túl ambíciózus 2 százalékos árbevétel növekedéssel számol a BKK, de a menetdíjbevételek és a szociálpolitikai támogatások összege csaknem ugyanennyivel (1,8 százalék) csökken a cég várakozása szerint, mivel az új agglomerációs tarifamegállapodás – nem túl kedvező - hatásai már a teljes évben érvényesülnek a tavalyi 10 hónaphoz képest.
Mindent összevetve a helyzet nem túl rózsás. A fővárosi közösségi közlekedés működésre felhasználható forrásai 90 milliárd forinttal emelkedtek 2019 óta, miközben a menetdíj és a szocpol bevétel összege – 83 milliárd - pont ugyanannyi. (Hozzá kell tenni, hogy a covid járvány idején ez 54 milliárdra esett vissza, amit három év alatt sikerült csak visszatornázni a kiindulópontra.) 2019-ben még 179 milliárdba került az üzemeltetés, míg az idei évre 270 milliárd forinttal számol a BKK. A költségek elszállásának okát az inflációban és az energiaárak növekedésében látják.
BKK-javaslat: 10 százalékos jegyáremelésMindezek eredményeként egyre mélyebben kell az egyébként is lyukas zsebébe nyúlnia a tulajdonos fővárosi önkormányzatnak. Az idei évben 179 milliárd forint támogatást vár a BKK és a BKV párosa a fővárostól. Ez a „pótlás” 2019-ben még 84 milliárd forint volt, tehát csaknem annyi bevételt termelt a közösségi közlekedés, mint amennyit hozzá kellett tenni, hogy járjanak a buszok, metrók, villamosok. Ez az arány mára teljesen felborult: az önkormányzattól várt „kiegészítés” több mint kétszerese a bevételnek. Ma már a fővárostól kapott apanázs a BKK legfőbb bevétele.
A kiadás 83 százalékát a közösségi közlekedést biztosító BKV-nak fizetett közszolgáltatói díj teszi ki. A maradék 17 százalékot a BKK közlekedésszervezői tevékenysége – forgalomszervezés. értékesítés, utastájékoztatás, zavarelhárítás, stb. – viszi el. A két cég likviditásának – fizetőképességének - biztosítása „minden eddiginél nagyobb kihívás” – hívja fel a figyelmet a BKK.
Valóban, a BKV Zrt. üzleti terve nyereség nélkül, alig 1 milliárd forintos beruházási és 8 milliárdos bérfejlesztés forrás mellett összesen 195,8 milliárd forint közszolgáltatási díjjal számol. Ennyi nincs a fővárosi kasszában, így 65 milliárd (!) forintot „követelés értékesítés” útján kapnak meg. (Magyarán a jövő évi költségvetés terhére előlegezik meg a bankok.) Ez egy évek óta használt pénzügyi trükk, csak éppen egyre nagyobb az összeg. Tavaly még 50 milliárd forint volt. Ráadásul a BKK által biztosított 25 milliárdos hitelkeret év végi visszafizetése mellett - az éves közszolgáltatási díjon felül (!) - 32,75 milliárd forintos likviditási hiányt tartalmaz a terv, amelyet „a 2026. évi közszolgáltatási díj terhére előlegként jelenítettek meg” a tervben.
Nagyon leegyszerűsítve ennyi hiányzik a kasszából. Mindez annak fényében látszik különösen nagy lyuknak, hogy a főváros a város működőképességének fenntartása érdekében eleve 50 milliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulás befizetését tervezte e a költségvetésbe. A két költségvetési lyuk együtt több mint 100 milliárdos pénzügyi űrré tágul. (A főváros nehéz pénzügyi helyzetének okairól, az állami elvonások hólabdaszerű növekedéséről korábban többször is hosszan írtunk.)
Mint emlékezhetünk: Karácsony Gergely főpolgármester meghökkentő gyorsasággal fogadta Lázár János közlekedési miniszter speciális regionális tarifaközösség bevezetésére tett tavaly januári ajánlatát. A márciustól életbe lépett megállapodás a Budapest-bérlet használóinak nem hozott változást, hiszen a városhatáron belül korábban is használhatták a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. Ezzel szemben az eddig csak a MÁV és Volán járművein érvényes Pest megyei havi vármegyebérlettel és a havi országbérlettel 2024. március 1-től a BKK járatain is lehet utazni. Az agglomerációban élőknek kétségtelenül nagy kedvezményt hozott, hiszen két bérlet helyett elég volt egyet venni. A fővárosi kasszára gyakorolt hatása – mint látjuk - már nem ilyen örömteli. A városvezetés a bevezetéskor azzal hessegette el az aggódókat, hogy a korábbinál csak jobb lehet, mivel a korábbi számos vitára okot adó költségalapú agglomerációs elszámolás helyett a felek teljesítményarányosan osztják meg a bérleteladásokból származó bevételt, és az ahhoz kapcsolódó menetdíj-kiegészítést. Ha összeomlik a közösségi közlekedés - mondták –, akkor ez nem a bérletalku, hanem kormányzati elvonás a ludas.
Kényszer szülte tarifamegállapodás
- A regionális tarifaközösségi alkuval a főváros elvesztette bevételi autonómiáját, hiszen már csak a jegyek árát emelheti szabadon – jelentette ki Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője a Fővárosi Közgyűlés márciusi ülésén. A tavaly bevezetett tarifaközösség mérlege szerinte erősen negatív: a Lázár-Karácsony egyezséggel 20 milliárdos bevételkiesést okozott, ebből 13 milliárd a BKK-t érinti, 7 milliárdot a MÁV-Volán veszített. Ennek egy részét ugyan a kormány visszapótolta, de így is felmerül, hogy jól használták-e fel a közpénzt. A főváros közlekedési beruházásaira az idén már alig egymilliárd forint jut, ami tarthatatlan.
Karácsony Gergely főpolgármester azzal vágott vissza, hogy a tarifamegállapodás valójában minden korábbi regionális területfejlesztési, közlekedési stratégiában kiemelt célként szerepelt, így ez történelmi előrelépésnek tekinthető. Ennek révén csökkenthető például a városba áramló autóforgalom. Vitézy szerint nem az olcsóbb bérlet miatt választják az agglomerációban élők a közösségi közlekedést, hanem akkor, ha kiszámítható, jó színvonalú szolgáltatást kapnak.
„A tarifamegállapodás kényszerhelyzetből jött. A kormány 2023 végén jelezte, hogy többé nem fizeti ki a 12 milliárd forintos normatív támogatást, illetve megállapodás nélkül kizárja a budapesti bérleteseket a HÉV és a Volán buszok használatából” – emlékeztetett Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, majd hozzátette: „ha a fővároson múlik az alku, akkor a közösségi költségek egyharmadát az állam, egyharmadát az utasok fizetnék és csak a fennmaradó egyharmadot fizetné a főváros, de nem a főváros szövegezte a megállapodást.” A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az agglomerációs járatok fővárosiak általi használatáért 2023-ban már csaknem 10 milliárdot kellett fizetnie a MÁV-Volán társaságoknak. A 12 milliárdos állami normatíva egy részét is meg tudták menteni, a korábban az operatív technológiai költséget most az állam fizeti, a szociálpolitikai menetdíjkedvezmény pedig része lett az elszámolásnak. Kiss Ambrus szerint közel nullára tudták kihozni az egyezséget.
