A Fidesz hétfőn ismét belepiszkált az általa egyoldalúan elfogadott Alaptörvénybe. Már a tizenötödik alkalommal.
A módosítások egy részéről tudjuk, hogy milyen célt szolgálnak. Az a tetszetős megfogalmazás például, hogy a gyermekek védelemhez, gondoskodáshoz való joga – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz, a homofób propagandához és a Budapest Pride betiltásához igyekszik muníciót adni. Hasonlóan sanda szándéktól vezérelve került be az Alaptörvénybe az is, hogy az „ember férfi vagy nő”. Az Orbán-kormány megpróbálja elhitetni a választókkal, hogy a biológiai nem rögzítettsége biztosítja a „társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását”.
Aztán itt van egy további Alaptörvényi módosítás, amely megtiltja kábítószer előállítását, használatát, terjesztését és népszerűsítését. Jól hangzik ugyan, de kicsit belegondolva ennek nemcsak a betarthatósága több mint kérdéses, hanem a következményei is kiszámíthatatlanok.
Akadnak olyan változtatások is, amelyek esetében csak találgatni lehet, hogy mire készül a Fidesz-KDNP. Mit akar elérni azzal, hogy nagy hirtelen felfüggeszthetővé tette a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát? Nyugodtak nem lehetünk. A Magyar Helsinki Bizottság nem a levegőbe beszél, amikor azt állítja, hogy az Alaptörvény sokadik módosítása – az ahhoz kapcsolódó törvényekkel együtt – szintlépést jelent a jogszabályi szintű félelemkeltésben és a diszkriminációban.
Orbán Viktor miniszterelnök hajdan azt mondta, hogy az Alaptörvény megteremtette a „gránitszilárdságú alapját” a „kétharmados parlamenti forradalomnak”. Meglehet, fideszes körökben valóban így képzelik el a gránitot. Nekünk azonban a kormány működéséről egészen más anyag jut eszünkbe. Inkább nem írjuk le, hogy mi. Csúnya lenne.