Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Mohu-féle hulladékgazdálkodási koncesszió miatt – derült ki a testület pénteki közleményéből. A felszólító levél szerint az Orbán-kormány három éve az uniós jog megsértésével ítélte a Molnak a hulladékgazdálkodás legfőbb országos irányítási jogainak átadásával járó, 35 éves koncessziót, a kiírást a Molra szabták, de az időtartam és a módosított feltételek is uniós jogba ütköztek. Az eljárás rendje szerint az EB most a jogsértés felszámolását kéri. Ha ez két hónapon belül nem történik meg, indokolással ellátott véleményt fogalmaznak meg, további eredménytelenség esetén pedig az Európai Bíróságához fordulhatnak.
Noha a 2021-es kiíráson elvileg bárki indulhatott, az előzetes hírek alapján a piacon mindenki az ilyen léptékű hulladékügyekben addig járatlan Mol győzelmét várta. A cégnek állítólag nem is akadt vetélytársa. Röviddel a 2022-es eredményhirdetés után Palkovics László akkori ipari miniszterként egy rendezvényen elárulta, hogy a koncesszió ötletével maga a Mol állt elő és pár hétre rá már nem is volt ipari miniszter. Igaz, az Orbán-kabinet 2010-et követő államosítási-központosítási törekvései kétségkívül nem segítették az Európai Unió által diktált környezetvédelmi célok elérését – vélik szakértők.
Hatalmas bukás lett a Mohu Molból, a hulladékipari cég 50 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évetA Mol Mohut a 2023. júliusától induló, 35 éves, országos hulladékkoncesszió végrehajtására alapította meg. Az induláskor számos érintett – például a hasznosítható lakossági hulladékokat feldolgozó úgynevezett intézményi ágazat – súlyos jogi és hatékonysági aggályokat hangoztatott. Kisebb kiigazításokkal ugyanakkor a koncesszió máig él. Bár az önkormányzati hátterű települési hulladékszállítás irányítását viszonylag gördülékenyen vették át, azóta egyre gyakrabban ütköznek ki a tavaly több mint 50 milliárdos veszteségbe csúszó Mohu hatékonyságjavítási-bevételnövelési törekvései. A környezetvédelmileg eredményesnek mondható palackvisszagyűjtés például máig jelentős elszámolási és higiéniai kihívásokkal küzd. A gyártókra terhelt, adók módjára beszedett, majd a Mohunak utalt úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak egy része az országos inflációt is érezhetően emelő, uniós csúcstartó. A települési hulladékszállítók szintén egyre sűrűbben vádolják a szakmaiság fölé helyezett költségcsökkentéssel a Mohut. Ennek egyik példája a fővárosi lomtalanítás egyelőre elnapolt, inkább Mohu-, semmint lakosságbarát átalakítása.
Beadta a derekát a Mohu, átmenetileg vállalja, hogy Budapesten takarít a kerületi lomtalanítások utánA Transparency International a szerződés semmissé nyilvánítását várja
A Transparency International Magyarország komoly sikerként értékeli, hogy az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormány ellen, mivel az valódi versenyeztetés nélkül és indokolatlanul engedte át 35 évre a hulladékkezelés számottevő hányadát a Molnak – közölte megkeresésünkre Ligeti Miklós, az üggyel visszatérően foglalkozó civil szervezet jogi vezetője. Azt azonban, hogy a lépésre több mint négy évet kellett várni, sajnálatosnak tartja: az erre irányuló kérelmet a TI Magyarország 2021. szeptember 27-én juttatta el az illetékes bizottsági főigazgatóságára – tette hozzá.
„A szemetet valakinek el kell vinni” – Veszélybe sodorhatja Magyarország uniós céljait, de a Mohu csak azért is kitart az olcsóbb települési hulladékszállítás mellettUtcán a főváros szemete, a Mohu Budapest hulladékszállítói megunták a hitegetéstA TI Magyarország a kezdetektől jogszabályellenesnek tartotta a lakossági mellett az intézményi hulladékkezelés jelentős részét is 35 évre átengedő koncessziós eljárást. A Molnak biztosított monopóliummal törvénysértőn számolták fel a piaci versenyt, cégek sokaságát megfosztva a folytatástól.
A TI Magyarország számos pert nyert a botrányos hulladékkoncesszió-ügyben. Így váltak nyilvánossá egyebek mellett a Mol és az Orbán-kormány közötti koncessziós megállapodás korábban titkolt mellékletei, illetve azok a számítások is, amelyekkel a NER megpróbálta alátámasztani, miért jó a magyaroknak, ha 35 éven át a Mol profitálhat a hulladékpiacból. A szükséges engedélyek és alvállalkozói szerződések hiánya miatt 2023. július 1-jén el el se indulhatott volna a koncessziós rendszer - vélik. Az ügyészség és a Közbeszerzési Hatóság azonban a TI-Magyarország kapcsolódó beadványait elutasította. Ligeti Miklós reméli, hogy az Európai Bizottság tevékenysége nyomán a koncessziós szerződést semmissé nyilvánítják.
Hosszú a szégyenpad
Az Európai Bizottság a fossziliskazán-támogatásleépítés elmaradása miatt szintén kötelezettségszegési eljárást indított, mégpedig Magyarország mellett az észtek és az olaszok ellen is. Az intézkedés az épület-energiahatékonyság-növelési csomag része. A csehekkel és az osztrákokkal együtt az közútdíj-egységesítés elégtelen átültetése miatt szintén hasonló felszólítást kaptunk. Tavaly hasonló uniós eljárás indult a 35 éves autópályakoncesszió miatt is.
