- Öt köbméter fát vettünk eddig, az önkormányzattól is kaptunk úgy másfelet, aztán majd a 13. havi nyugdíjból még veszünk kettőt-hármat, attól függ, mennyire lesz hideg addig a tél. Azzal aztán már kihúzzuk tavaszig – mondta Kati néni. Férje éppen a berzencei ház hátsó traktusánál szorgoskodott, szépen sorba rakva a már felhasogatott fát, hetente kétszer áll neki a munkának, s 3-4 napra aprítja fel a kályhába valót.
Kati néniékhez hasonlóan az idén közel 200 ezer család jutott szociális tüzelőhöz. Mint a programért felelős Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól megtudtuk, a nyertes önkormányzatok 170 220 erdei köbméter tűzifát és 65 391 mázsa barnakőszenet vásárolhatnak. A 2011-ben indult támogatásra az ötezer fősnél kisebb települések jelentkezhettek, s egyféle tüzelőanyag beszerzésére igényelhettek forrást. Tizennégy éve 800 milliós, 2013-ban kétmilliárdos, 2014 után hárommilliárdos, 2018-tól ötmilliárdos keretre lehet pályázni, azaz az összeg hét éve változatlan, ráadásul a támogatott háztartások száma 2011 óta majdnem a 4,5-szörösére, 45 ezerről 200 ezerre nőtt, az önkormányzatoké pedig több, mint ötszörösére, 456-ról 2358-ra.
Ugyanakkor az eltelt időszak inflációja ismeretében ez egyúttal azt is jelenti, hogy lényegesen kevesebb tüzelőt tudnak kiosztani az érintett önkormányzatok. Tizennégy éve ugyanis a tűzifa köbmétere fafajtától függően 8-15 ezer forint között mozgott, 2018-ban pedig, amikor ugyanúgy ötmilliárdos keret állt rendelkezésre, mint az idén, 10-19 ezer forintot kellett fizetni köbméterenként, jelenleg viszont 23-40 ezer forintért kínálják az eladók.
- És most olcsóbb, mint két éve, akkor 35 ezerért, most 25 ezerért tudtunk egy erdészettől vegyes tűzifát vásárolni – mondta Jáger Gábor, Babócsa polgármestere. – nagyjából ugyanakkora összeget kaptunk minden évben, az idén nagyjából 4,6 millió forintot, amiből 169 köbméter fát tudtunk venni, korábban viszont ennek a másfélszerese is kijött ugyanennyi pénzből.
A dél-somogyi falu vezetőjéhez az idén 94 igénylés érkezett, a többségnek 2 köbméter tűzifát tudtak adni, de akadt család, akinek csak egy jutott.
– Sajnos a jogszabály nem engedi, hogy a helyismeretünk alapján döntsünk – folytatta a polgármester. – Akad olyan család, ahol a szülők papíron elváltak, az asszony itt maradt a két gyerekkel, a férj pedig külföldön dolgozik, persze amikor hazajön, normálisan együtt élnek.
Pontosan tudjuk róluk, hogy a gyakorlatban nem szorulnak rá a támogatásra, de papíron jár nekik, ki is használják. Közben pedig olyanoknak nem jut elegendő, akiknél tényleg az a tét, megfagynak-e vagy sem…
Jáger Gábor hozzátette, szerencsére az idén olcsóbb lett a tűzifa, főleg a 2023-as nagy dráguláshoz képest, így ők köbméterenként közel 10 ezer forinttal olcsóbban vásároltak, mint két éve. Persze a kiosztott mennyiség így is kevés, minimum a duplájára lenne szükség, hogy minden rászoruló annyit kapjon, amennyivel kihúzhatja a telet, ha a maga részét is hozzáteszi.
- Nehéz megmondani, mennyi a minimum fa, ami szükséges – gondolkodott el a faluvezető. – ha valaki bírja a hideget, s csak egy helyiséget fűt, akkor 5-8 köbméterrel megúszhatja a fűtési szezont. De ez azért elég zord időszak a számára, s sajnos úgy 40 család ilyen körülmények között él, köztük sokan gyereket egyedül nevelő anyák, akiknek a jövedelmük a közmunka és a szociális támogatás, melyekből egyszerűen nem lehet kispórolni többszázezer forintnyi tűzifát.
Magyarországon néhol már az utolsó kardigánt is tűzre dobják, hogy ne fagyjanak meg- Ha takarékosan, de normálisan fűt valaki egy átlagos házat a faluban, akkor minimum 10-12 köbméter fát bedobál a kályhába, kazánba – állította Rengel László, Heresznye polgármestere. – Nálunk sok helyen bevezették a gázt is, vagyis vegyes a fűtés, bár a gázzal vigyáznak, nehogy átlépjék a támogatott maximumértéket, szóval az inkább csak rásegítés az átlagosnál hidegebb napokon.
A Dráva menti falu önkormányzatához az idén 42 igénylés érkezett szociális tüzelőre, vagyis a falu fele igényelt támogatást. Családonként 1,4 köbméter fa jutott, melyet december második hetében osztanak ki, s jó esetben az ünnepek végéig kitart.
– Harmincezer forintért vettük köbméterét, kiszállítással, utóbbit az önkormányzat finanszírozta – jegyezte meg Rengel László. – Jellemző, hogy a fiatalok várják nagyon, az idősek év közben a nyugdíjukból félretesznek annyit, hogy megoldják a fűtést,
a fiatalok viszont mindig a szezon kezdetén döbbennek rá, hogy nincs fájuk.
A szociálist aztán felélik, s január közepén már újra segítséget kérnek, úgy 40 köbméter fát a költségvetésünk terhére veszünk meg és osztunk ki. Pedig egy kis munkával lehetne mindenkinek tüzelője, az erdőgazdaság engedi, hogy gyűjtsenek az emberek az erdőkben, s felébe sem kerül, mintha vásárolnák, csak hát dolgozni is kellene érte…
A gazdaságilag halmozottan hátrányos helyzetű Dél-Somogyban a többség apránként, 3-4 tételben veszi meg a téli tüzelőt. A legnagyobb gondot a szállítás okozza, főként az időseknek, kis tételnél ugyanis aránytalanul magas a szállítási költség. A fa behordása, felhasogatása már nem probléma, a legtöbb önkormányzat a közmunkásaival besegít, nagyobb segítség viszont a háztartásokban előre kalkulált szociális tüzelő.
- Három részletben kilenc köbméter fát vettem, negyedmilliót fizettem összesen, sok, nagyon sok, de két éve 300 ezer fölött volt, amit eltüzeltem – állította egy kálmáncsai idős asszony. – A fiamék besegítettek, a kétharmadát ők állták, szerintem így azon kevesek közé tartozom a faluban, akik kifűtik rendesen az egész házukat. Mert
a szociális fa csak ideig-óráig elég, sőt, tudok olyanokról, akik miután megkapták, a piaci árnál olcsóbban eladják, mert a gyerekek ennivalójára kell a pénz, a kályhába pedig bedobnak minden éghetőt.
– Épp most osztjuk szét a fát, 300 családnak jut, s egy udvarra 0,8 köbmétert viszünk. Ez nem sok, de a szegénységben minden apró támogatás számít, még akkor is, ha ennyivel nem fogják tudni kihúzni a telet az emberek – mondta lapunknak Halmi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Győrtelek baloldali polgármestere. Az 1500 fős településen sok az egyedül élő idős ember, s a hátrányos helyzetű, több gyermekes nagy család is. – Nem teszünk különbséget, aki megfelelt a pályázati feltételeknek a szociális helyzete, a jövedelmi viszonyai alapján, az kap a fából. De ha jól belegondolok, a mi településünkön legfeljebb 10-15 olyan család van, amelyik nem felelne meg a feltételeknek. Aki nem pályázott, az zömmel azért nem tette, mert villannyal fűt, amikor tud, mert a gázt kikapcsolták nemfizetés miatt. A legtöbben leginkább egy helyiséget fűtenek, ott alszik, ott tartózkodik zömmel inkább a család. A téli hónapokat nagyjából öt-hat köbméternyi fával tudják kifűteni, ha nagyon takarékoskodnak, talán ennek kétharmada is elég. Győrteleken a polgármester maga felügyeli a fa kiosztását, mint mondja, azért, hogy ha bárki problémát jelez, akkor „képben legyen. Amikor megkerestük, épp a kimenő szállítmányoknál írta alá a dokumentumokat, gondoskodva arról, hogy mindenkihez eljusson a kért mennyiség. Ők általában egy méteresre vágott keményfát rendelnek a közeli erdőgazdaságtól, de arra az önkormányzatnak már nincs kapacitása, hogy ezeket felfűrészeltesse, netán hasábokra is vágassa.
Miközben az ország szegényebb térségeiben a túl sok rászorulóra egyre kevesebb tűzifa jut, addig vannak olyan szerencsésebb helyzetben lévő falvak, ahol nem létszükséglet, inkább csak afféle karácsony előtti ajándék ez a fajta támogatás. A 800 fős Békés megyei Kardoskút 1,1 millió forintot- kapott az idén, és ebben a választókerületben Medgyesegyházával együtt mindössze ketten vannak olyan önkormányzatok, akik nem barnakőszénben, hanem tűzifában kérték a jussukat. Varga Pál független polgármester lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: 31 családot támogatnak, házanként nagyjából 3 köbméternyi jó minőségű tűzifával, mert nálunk a helyiek „nem szeretik a szenet”. Ez a község jó helyzetben van, itt található például a MOL egyik gáztározója, így az iparűzési adóbevételek anyagilag stabilabb környezetet biztosítanak. A helyiek többsége itt földgázzal vagy elvétve fával tüzel. A jelentősebb mennyiségű faanyagot még karácsony előtt, egyszerre hordják majd ki a három közmunkás segítségével.
Miközben így tél elején a szegényebb vidékeken jártunk, láttunk olyanokat, akik hátizsákjából faágak kandikáltak ki, s Mezőkövesd térségében például olyat is, hogy egy helyi körzeti megbízott épp rajtakapott egy, a biciklijén vélhetően lopott fát toló férfit, egy falu szélén.
– Ilyesmi sajnos előfordul, a legszegényebbeknek élelemre is alig futja, fát nem tudnak venni maguknak, a szociális tűzifa meg édeskevés, így marad a lopás – mondta lapunknak egy borsodi település szociális munkása. Szavai szerint kevesen tudják, hogy elvileg az erdészetek adhatnak engedélyt a lehullott gallyak legális gyűjtésére, de ha még tudnák is ezt, a jellemzően iskolázatlan emberek nemigen fognának hozzá az ilyen ügyintézéshez. Van, ahol ezért inkább a gyerekeket küldik el fát lopni, ha kevesebbet is tudnak hazahozni, őket legalább koruknál fogva kibújhatnak a rendőrségi eljárás alól.
