Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök ellen a legvitatottabb vád a 2020-as koronavírus-járvány idején hozott döntésére vonatkozik. Akkor az elnökválasztást levélben szerették volna megtartani, mivel a személyes részvétel veszélyes lett volna. Mateusz Morawiecki utasította a nemzeti postaszolgálatot, hogy szervezze meg a levélszavazást, ám ezt a döntést jogellenes hatáskör-túllépésnek minősítették. A vád szerint az akkori miniszterelnök megsértette a választási törvényt és túllépte a kormányzati jogköreit, amikor parlamenti felhatalmazás nélkül rendelte el az elnökválasztás előkészítését.
Mariusz Błaszczak korábbi honvédelmi miniszter azért került a vádlottak padjára, mert 2023 szeptemberében titkos katonai információkat hozott nyilvánosságra, a Warta nevű hadműveleti terv részleteit tette közzé, amely a lengyel hadsereg védekező stratégiájának kulcsfontosságú elemeit tartalmazta. Ez nemcsak a katonai titoktartás megsértését jelentette, hanem az ország biztonságát is veszélyeztette. Az ügyészség már vádiratot is benyújtott ellene.
Lengyelországban felfüggesztették Jarosław Kaczyński PiS-elnök és Mariusz Błaszczak volt védelmi miniszter mentelmi jogátJan Krzysztof Ardanowski volt mezőgazdasági miniszter esetében a vád szerint törvényellenesen adott állami bankgaranciákat és hitelkezességi vállalásokat. A vizsgálat szerint ezeket a pénzügyi garanciákat a legális eljárások betartása nélkül bocsátotta ki, ami súlyos költségvetési szabálytalanságokat eredményezett.
A lengyel alkotmány szerint a kormánytagok felelősségre vonhatók az állam ellen elkövetett súlyos vétségekért, amelyek magukban foglalják az alkotmány vagy a törvények megsértését, valamint a hivatali bűncselekményeket. Az eljárás első lépése az volt, hogy a parlamentnek fel kellett oldania a vádlottak mentelmi jogát, csak ezután lehetett vádat emelni ellenük.
Magyarországra menekült a volt lengyel igazságügyi miniszter, azonnal letartóztatnák, ha hazatérMost a főügyészség hivatalosan tájékoztatta a parlament vezetését, hogy a vádak megalapozottak lehetnek alkotmányossági szempontból is. A parlament ezután speciális bizottsághoz, az alkotmányos felelősség bizottságához utalja az ügyet. Ez a testület részletes vizsgálatot végez, meghallgatja a tanúkat, áttekinti a bizonyítékokat, majd jelentést készít. A jelentésben ajánlást tesz arra, hogy az ügyet továbbítsák-e az Alkotmánybíróság elé, vagy megszüntessék. A végső döntést a parlament hozza meg, de ehhez háromötödös többség szükséges - ez azt jelenti, hogy a kormányzó koalíciónak széles politikai támogatást kell szereznie az ellenzéktől is.
Az ügyek kimenetele befolyásolhatja a lengyel demokrácia intézményeibe vetett bizalmat és az állami intézmények átláthatóságát is. Az eljárások súlyosságát jelzi, hogy már két korábbi kormányzati tisztviselő Budapestre menekült: Marcin Romanowski volt igazságügyiminiszter-helyettes tavaly decemberben politikai menedékjogot kapott Magyarországon, míg Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter idén októberben Orbán Viktorral is találkozott a Karmelitában, és nagy valószínűséggel még mindig a magyar fővárosban tartózkodik.
A lengyel ügyészség vizsgálja azoknak a magyaroknak a felelősségét, akik segítettek szökni a korrupcióval vádolt egykori igazságügyi miniszternek