korrupció;Európai Parlament;sikkasztás;hűtlen kezelés;vesztegetés;irányelv;korrupcióellenes;

A Tanács. Az ellenállásuk miatt önmagában már az siker, hogy egyáltalán megszületett az irányelv

„Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a korrupciót üldöző szervek csak papíron függetlenek, fontosak ezek a kötelezettségek”

Megszületett az Európai Unió első korrupcióellenes irányelve.

Azonos büntetőjogi szabályok lesznek a tagállamok között, de a korábbi reményekhez képest sokkal enyhébb lett a törvény végső szövege.

„Az emberek intézményekbe vetet hitét ássa alá a korrupció, és éves szinten több száz milliárd eurót veszítünk miatta”

– magyarázta a Népszavának Raquel García Hermida-van der Walle, miért fontos, hogy megszületett ez az irányelv. A holland liberális európai parlamenti képviselő volt az, aki az Európai Parlament (EP) delegációját vezette a tárgyalásokon, ahol a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal állapodtak meg a törvény részleteiről.

Az irányelv tervezetét még 2023-ban tette az asztalra az Európai Bizottság, amiről aztán az EP és a Tanács is saját véleményt alkotott, és ezek kompromisszumaiból állt össze a végső szöveg, amiről a héten állapodtak meg az intézmények. Amíg az EP több kötelezettséget írt volna elő a tagállamoknak, addig a Tanácsban a tervezet számos részét úgy ahogy van kukázták volna.

García Hermida-van der Walle szerint pont olyan tagállamok között volt nagy az ellenállás, mint Hollandia vagy Németország, ahol egyébként a nemzeti hatóságok fel szoktak lépni a korrupció ellen, de nem akarják átalakítani a saját szabályaikat. Ráadásul az irányelv főleg a büntetőjog területén jelent új kötelezettségeket, amit a tagállamok hagyományosan nem szeretnek uniós elvárások alapján átalakítani.

Az új szabályok most kötelező minimum és maximum büntethetőségi tételeket írnak elő például vesztegetés, sikkasztás és hűtlen kezelés kapcsán. 

Az egyik legnehezebb dió a tárgyalások során a hivatali visszaélés büntetése volt, Olaszország az utolsó utáni pillanatig ki akarta ezt vonni az új szabályok hatálya alól, mert Giorgia Meloni kormánya pont nem rég törölte el ennek a büntethetőségét. A kompromisszum alapján ennek büntetőjogi kategóriájáról csak egy viszonylag szűkszavú szakasz szól.

Az EP sokkal több kötelezettséget írt volna elő a tagállamoknak arról, milyen adatokat kellene gyűjteni és a Bizottság felé kommunikálni a korrupcióellenes harcuk kapcsán, valamint a végső szöveg a korrupció megelőzéséért tett lépésekről sem megy túl messze. Ugyanakkor García Hermida-van der Walle kiemelte, fontos, hogy bizonyos dolgokat lefektettek a szövegben. Szerinte a Tanács ellenállása miatt önmagában nagy siker, hogy megszületett az irányelv.

García Hermida-van der Walle szerint egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a korrupciót üldöző szervek csak papíron függetlenek, fontosak ezek a kötelezettségek.

Ha ugyanis Magyarország például nem tartja be a nemzeti korrupciós stratégiában foglaltakat, azzal a Bizottság kezében lesz egy eszköz, hogy számon tudja ezeket kérni, akár bíróságra is vigye az ügyet.

Az EP ambiciózusabb terveit a tagállamok a pártfinanszírozásra vonatkozóan is megtorpedózták, itt a nem elégséges közös uniós jogalapra hivatkozva nem lettek szigorú és egységes szabályok. A tagállamok érvelése szerint számos különböző, egymással nem összeegyeztethető nemzeti szabály van kampányfinanszírozásról is, és nem lehet közös uniós keretet erőltetni az egészre.

– A gyakorlatban ez ugyanakkor azt jelenti, hogy például, amikor a magyar MBH Bank 6,5 millió eurós hitelt adott a szélsőjobboldali VOX pártnak a kampányához, azzal a spanyol számvevőszéknek mindössze annyi kifogása volt: a spanyol párt nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének

 – érzékeltette García Hermida-van der Walle, aki maga egyébként Spanyolországban született.

A végső szöveg – amit a tagállamoknak két évük lesz a nemzeti törvényekbe átültetni – a magáncégekkel szemben is elég elnéző. Csak bizonyos cégvezetők büntetőjogi felelősségre vonása lesz alapszabály, 

ha a korrupciót leányvállalatok munkatársai vagy közvetítők követik el, ott a tagállamok szabályain fog múlni, mennyire szigorú elbánásban részesülnek az elkövetők.

A 2024/2025-ös tanévben még csak 13 590 diák tanulta ezt a tárgyat.