Ferencváros;NB I;labdarúgás;Paks;MLSZ;Felcsút;magyar labdarúgás;idegenlégiósok;

A Ferencváros kezdőcsapata az FC Noah ellen Budapesten, július 30-án

MLSZ-tanulmány: Felcsúton és a Fradiban játszottak legtöbbet az idegenlégiósok

A legtöbb lehetőséget Pakson és Kecskeméten kaptak a magyarok a 2024-25-ös idényben.

Professzionális Futballkörkép címmel készített futballszakmai adatelemzést a 2024-25-ös idényről a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Az adatok több szempontból is beszédesek, esetenként pedig nem túl hízelgőek Orbán Viktor házi felcsúti futballcsapatára.

A tanulmány egyik kulcsmegállapítása a magyar játékosok NB1-részvételével kapcsolatos, eszerint a 2024/2025-ös szezonban 59 százalék volt a magyar játékpercek aránya, csakúgy, mint a 2023/2024-es idényben, így az utóbbi éveket figyelembe véve összességében stagnáló tendencia figyelhető meg a magyar-légiós játékpercek összevetésében.

Az U21-es hazai játékpercek száma növekedett, ugyanakkor a tanulmánynak szintén kulcsmegállapítása, hogy arányaiban a magyar első osztályban kapták a legkevesebb játékpercet a 21 éves vagy annál fiatalabb játékosok (12 százalék), miközben a 30 év feletti labdarúgók játékperceinek aránya (23 százalék) itt volt a legmagasabb a nemzetközi minta országaihoz képest.

Szintén lényeges közlése a tanulmánynak, hogy a 2024/2025-ös szezonban összesen 22 magyar játékos szerepelt Európa tíz legerősebb bajnokságának valamelyikében, ezzel régiós összevetésben nekünk van a legkevesebb labdarúgónk ezen a területen. A 444 szemléjében idevágó jelleggel felidézi Orbán Viktor rosszul öregedő, 2007-es mondatát, miszerint „én azt gondolom, hogy el tudunk jutni oda 7-8 év alatt, hogy legyen ötven olyan magyar játékos, aki az európai négy legjobb ligában, a spanyolban, a németben, az angolban, meg az olaszban játszik. Tehát nem kispados, meg azt írják róla, hanem aki minden héten kezdőként játszik”.

Az adatok beszédes képet festenek arról, mennyire bizonyult hatékonynak a közpénzmilliárdok felhasználása a magyar futballban - nem csak abból a szempontból, hogy hány magyar játékos játszik topligákban, hanem abból a szempontból is, hogy hány magyar játékos játszik egyáltalán a magyar bajnokságban és mennyit.

Az MLSZ ugyanis azt is kielemezte, hogy csapatonként hogyan alakult a magyar, illetve idegenlégiós játékosok játékperceinek aránya. Magyar szempontból a listát értelemszerűen a Paks vezeti, amely hagyományosan csak magyarokat játszat, és így is dobogósok lettek a 2024-25-ös szezonban, csak az idegenlégiósokkal teletüzdelt Ferencváros és a felcsúti formáció tudta őket megelőzni. E két csapat helyezkedik el magyar szempontból a lista legvégén: a Fradiban 29, Felcsúton csak 27 százalék a magyar játékpercek aránya. Utóbbi azért különösen beszédes, mert a csapatot egyebek közt arra hivatkozva nevezték el Puskás Akadémiának, hogy utánpótlásnevelő műhelyként funkcionáljon. Ráadásul az elmúlt 5 évben a légiós játékpercek aránya folyamatosan növekedett: a 2021-22-es idényben még 49 százalék volt a magyar játékpercek aránya, ez csökkent mostanra 27-re.

Mint ismert, az MLSZ többek között épp azért alakította át a támogatási rendszert a közelmúltban, hogy több magyar játékos léphessen pályára a NB1, emiatt Kubatov Gábor Fradi-elnökkel (Fidesz-alelnökkel) azóta is konfliktusa van a Csányi Sándor által vezetett szövetségnek.

Ha újra felveszi a munkát, még simán visszatérhet a kétszeres olimpiai bajnok úszó, de korábbi edzője szerint az is benne van a pakliban, hogy visszavonul, ami nagy veszteség lenne.