Újabb kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarország ellen – tájékoztatott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
Az összesen négy ügyből az első a sajtószabadságról szól, csütörtöki döntésével az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen azért, hogy hazánk feleljen meg a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletnek és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, idén augusztus 8-án hatályba lépett irányelvnek. Úgy vélik, hogy Magyarország nem tartja be az újságírók és sajtóorgánumok munkáját érő beavatkozás tilalmával kapcsolatos rendelkezéseket, és ezáltal korlátozza a szóban forgó szereplők gazdasági tevékenységét és szerkesztői szabadságát. Szerintük a magyar jog nem biztosítja az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő védelmét, sem pedig az e jogok megsértése esetén szükséges hatékony bírói jogvédelmet.
Magyarország a közszolgálati médiával, a média tulajdonviszonyainak átláthatóságával, a médiapiaci összefonódások értékelésével és az állami hirdetések elosztásával kapcsolatos követelményeket sem tartja be,
illetve nem tesz eleget az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben előírt bizonyos, a nemzeti médiaszabályozó hatóságokkal kapcsolatos követelményeknek – összegezte az Európai Bizottság.
A független magyar sajtó egésze nyerte a szabad média úttörőinek nemzetközi díjátA második nagy ügyről, az árrésstop megszüntetésének a követeléséről külön cikkben foglalkoztunk, de a brüsszeli testület az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályok betartására is felszólított, mivel Magyarország nem előzte meg az erre vonatkozó tilalom megsértését. A jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek – érveltek –, amelyek sértik az EU-n belüli beruházó és állam közötti választott bírósági eljárás tilalmát. Először is, a Mol egy harmadik országbeli bírósághoz fordult, hogy az energiacharta-egyezmény, az ETC 26. cikkelye alapján ismerje el és hajtsa végre a Mol javára hozott, EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági ítéletet. Másodszor, a Mol ellenőrzése alatt álló egyik vállalat az ETC 26. cikke alapján új EU-n belüli, beruházó és állam közötti választott-bírósági eljárást indított egy másik uniós tagállammal szemben – érvelt az Európai Bizottság.
Kötelezettségszegési eljárás indul, az Európai Bizottság szerint meg kell szüntetni az Orbán-kormány árrésstopjaitEzen túl az Európai Bizottság azt is kifogásolta, hogy a magyar állam egy cégnek, az állami irányítás alatt álló OFFI Zrt.-nek adott kizárólagos jogot arra, hogy államilag elismert hiteles fordításokat készítsen. A brüsszeli testület állítása szerint ez a szolgáltatások szabad mozgásának alapelvét, a szabad letelepedést és az átlátható közbeszerzésekhez fűződő jogokat is sérti.
Az Orbán-kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felszólító levélre és orvosolja a feltárt aggályokat. A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal, amennyiben ez nem sikerül, úgy az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
