123 foglyot engedett szabadon Belarusz, köztük Marija Kalesznyikava ellenzéki vezetőt, Alesz Bialiacki Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistát és Viktar Babaryka volt elnökjelöltet az Egyesült Államok közvetítésével létrejött megállapodás keretében - írja a Moscow Times.
Az ország teljhatalmú vezetője, Aljakszandr Lukasenka sajtóosztálya szerint a foglyokat a belarusz káliumiparra vonatkozó „illegális” amerikai szankciók szombati feloldásával, valamint Washington azon törekvésével összefüggésben engedték ki, hogy feloldja a Belarusszal szembeni egyéb szankciókat.
A 43 éves Marija Kalesznyikavát 2021-ben ítélték 11 év börtönbüntetésre, amiért a 2020-as, minden jel szerint elcsalt elnökválasztás után élére állt a Lukasenka elleni tüntetéseknek. Miután nem volt hajlandó külföldi száműzetésbe vonulni, börtönbe zárták a nemzetbiztonsági szabályok megsértése és hatalomátvételre szőtt összeesküvés címén. Szabadulása óta már beszélt is nővérével, aki elmondta, nem tudja szavakba önteni a szabadulása iránt érzett boldogságát.
Megosztva egy belarusz emberi jogi aktivista, illetve egy orosz és egy ukrán civil szervezet kapta a 2022-es Nobel-békedíjatA Nobel-békedíjas Alesz Bialackit 2023-ban ítélték 10 év börtönbüntetésre csempészet és „a közrendet súlyosan sértő tevékenységek” finanszírozása címén, amely ítélet széles körű felháborodást váltott ki Nyugaton - emlékeztet a Moscow Times. A 62 éves Viktar Babarykát pedig csalás és pénzmosás koholt vádjával ítélték 14 év börtönre. A mostani megállapodás értelmében ők is szabadultak.
Tíz év börtönre ítélte a Lukasenka-rezsim a 2022-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett ellenzéki belarusz aktivistátA többi, most kiengedett foglyot egyebek között kémkedés, terrorizmus és szélsőségesség címén ítélték el annak idején. A foglyok között más országok állampolgárai, így például amerikaiak és lettek is voltak. A legtöbben „szélsőségesség” vádjával kerültek rács mögé, azt követően, hogy a 2020-as elcsalt választás után tiltakoztak, több százezer honfitársukkal együtt szabad és tisztességes voksolást követelve.
Politikai foglyok még mindazonáltal még mindig bőven akadnak Belaruszban, a Viasna becslései szerint 2025 novemberében mintegy 1200 politikai bebörtönzöttről lehetett tudni.
Atomerőművet építene Belarusz, hogy legyen áram Ukrajna oroszok által megszállt területein