Szűkösen ünnepel a magyarok többsége, van aki hitelt vesz fel emiatt

- A férjemmel megbeszéltük, ezúttal csak a gyerekeknek veszünk ajándékot, illetve valami jelképeset a szüleinknek, egymásnak viszont nem, ezzel is spórolunk – állította a családjával Niklán élő Éva. – Kevesebbe így sem kerül majd a karácsony, ugyanis a szentestei vacsora, valamint az ünnepi ebéd jóval drágábban jön ki, mint tavaly, pedig ugyanaz a menü évek óta. Vagyis igazából azt is mondhatnám, a család kvázi megeszi majd az ajándékunk árát.

Megannyi felmérés készült, készül az év végi ünnepek előtt, a közös bennük, hogy a jelentős többség ugyanannyit vagy valamivel kevesebbet költ karácsonyra, mint az elmúlt években, s csak egy szűk réteg engedheti meg magának, hogy korlátok nélkül mindent beszerezzen ajándékként, s amit az asztalra kíván tálalni. Főként utóbbi drágult meg, s ezáltal az ételre és az ajándékra költött összeg aránya is felborult:

A hazai családok legnagyobb része 20-120 ezer forint közötti összeget szán az ünnepre, ebben az ajándékok és a menü is beletartoznak. Az átlagköltés tehát 70 ezer forint, beszédes adat azonban, hogy 45 százaléknyian 50 ezernél kevesebből tudnak csak gazdálkodni, ebből kell kihozni a teljes karácsonyt, s közel egyharmadnak gondot okoz az ünnepi többletkiadás előteremtése. A leggyakoribb ajándék továbbra is a játék, a ruhanemű és az elektronikai cikkek, s a felmérések azt is mutatják, szűkült a családokon belül a megajádékozandók köre.

- A gyerekek játékokat kapnak, fejenként nagyjából 12-15 ezer forintért, a szüleink egy-egy bonbont vagy üveg italt, ez összesen körülbelül 10 ezer – kezdett el számolni Éva. – Most járunk tehát úgy ötvenezernél, ehhez jön a szentestei vacsora, amikor kacsát sütünk, 25-én pedig halászlé lesz, a kettő mindennel együtt úgy 25 ezer. Az ünnep második napján vendégségbe megyünk rokonokhoz, oda viszünk egy üveg bort, a gyerekeknek csokit, viszont nem kell ismét főznünk. Ami nagy könnyebbség, ugyanis ennél többet nem tudnánk kiszorítani karácsonyra, november eleje óta így is spórolunk, ahol lehet, például esténként szokás nálunk egy-egy gyümölcsjoghurt, most hetente maximum két-három alkalommal eszünk.

Még így is jobb a helyzetük, mint Józseféknek Kisberényben. A düledező vályogházban már az is öröm, mivel kaptak tűzifát, így meleg lesz az ünnepek alatt, az asztalra vagy a karácsonyfa alá viszont nem sok minden kerül.

– mondta sóhajtva József. – Az ünnepi ebéd is onnan lesz, a háziasszony megbeszélte a feleségemmel, hogy úgy főznek, hogy maradjon, s karácsony délelőtt elmehetünk érte, így nem tudom, mit eszünk, de biztosan lesz normális hús, amit itthon ritkán kapnak a gyerekek. Szentestére azért egy székelykáposztát főz az asszony, igaz, csak egy kis lapockát meg szalonnabőrt teszünk bele, de nem maradnak meleg étel nélkül a gyerekek. Az egészet kihozzuk 3 ezer forintból, gondolkodtunk, hogy veszünk fel valamennyi gyorshitelt, de aztán megbeszéltük, két-három jó nap miatt fél évet nyögnénk, nem éri meg.

Sándoréknál viszont nem okoz problémát a karácsony, bár felesleges dolgokra azért nem költenek. A Kaposvár elit városnegyedében élő, négy tagú famíliában mindenki azt kapja, amit szeretne, viszont számít valamelyest a praktikum is.

- A lányomnak kell egy új telefon, a fiam pedig új videójátékot kap a régi helyett, emellett ruhákat, könyveket, veszünk két-három családi társasjátékot is, a feleségem fő ajándéka egy komoly parfüm, nekem egy órát választottunk, és a karácsonyi ajándékok közé tartozik egy tíznapos maldív utazás is, igaz, az majd csak február végén – sorolta Sándor. – Szenteste lazac lesz és libasült, az ünnep első napján vad és szürkemarha, aztán vendégségbe megyünk. nem számoltam össze, mennyibe került-kerül mindez, de az utazással együtt lehet, hogy eléri a kétmilliót. Tudom, ez rengeteg pénz, a többség nem is álmodhat ilyen karácsonyról, szerencsére mi megtehetjük, de látja, hülyeségekre azért nem szórjuk a pénzt.

Dóráék sem, – akik szintén Kaposváron élnek - , főként, hogy az ünnepek egy részét hitelből finanszírozzák, ahogyan rendre az elmúlt években. - Sokan hülyének tartanak emiatt, de a nulla százalékos áruhitelekkel egész jól elvagyunk, karácsonykor kicsit többet engedünk meg magunknak, főleg a gyerekek miatt, utána fél év alatt szépen visszatörlesztjük, s azért olyan összegről beszélünk, ami hat hónapra lebontva nem viseli meg érezhetően a családi kasszát – magyarázta. – Viszont amíg kicsik a gyerekek, szeretnénk, ha az átlagnál gazdagabb jézuskájuk lenne, majd, ha nagyobbak lesznek, ráérünk megbeszélni velük, éppen mennyi fér bele. Arra persze vigyázunk, hogy ne egyszer használatos hülyeségeket rakjunk a fa alá, hanem olyasmit, ami később is érdekli őket.

Az ezerháromszáz főt számláló Heves megyei kis településen, Novajon egy, az önkormányzattal közösen kiválasztott rászoruló családnak biztosan nem fog fájni a feje a karácsonyi vacsora miatt: Berecz Ádám, a falu szülötte, egy egri étterem séfje immár második esztendeje ajánlja fel, hogy ingyen elkészíti nekik a karácsonyi menüt. - Sajnos tudom, hogy az ünnepi időszak sokak számára megterhelő lehet – indokolta felajánlását, amely harcsa halászlét, lilahagymás burgonyasalátával körített rántott csirkemellet, töltött káposztát, kacsacombot, édesanyja különleges bejglijét és egy ínyenc csomagot is tartalmaz.

- Más, nem ünnepi hónapokban is szinte a teljes fizetésemet – a rezsi kifizetése után – élelmiszerre költöm, decemberben pedig szinte biztos, hogy felhasználom erre az egész évben félretett tartalékaimat, sőt, még azt a csekélyke pulykapénzt is, amit ilyenkor a munkahelyemtől kapok – reagált kérdésünkre a negyvenes évei elején járó, Egerben élő Ildikó, aki egyedül neveli iskolás korú gyermekeit. Hozzátette:

Szép, élő fenyőt vásárol, és a gyerekek is megkapják a hőn áhított számítógépes vagy más játékukat, ami több tízezer forintra rúg. Az ételen csak azért tud némelyest takarékoskodni, mert a nagy családi vacsorát közösen állják a szüleivel és a testvéreivel, és így mindenkinek csak egy-egy tál ételt kell elkészítenie, nem egy egész menüsort, de így is legalább 150 ezer forintot költ el idén karácsonyra.

– Ó, édesem, a karácsonyi menü szent, minden évben ugyanolyannak kell lennie, és akkor is meg kell vásárolnom a marhaszegyet, amiből levest és vadast is főzök, ha fáj kiadnom tízezer forintot a húsért - mondta Papp Katalin, egri nyugdíjas. Ők néhány éve már csak az unokáknak vásárolnak ajándékot, a felnőttek legfeljebb egy-egy tábla jobb minőségű csokoládét kapnak, de a decemberi nyugdíj biztosan mínuszba fordul így is.

Egy fűtésrendszerek kivitelezésével foglalkozó vállalkozó lapunknak arról beszélt: – A munkám révén nagyon sok családhoz jutok el, főleg a téli időszakban, és észrevettem, hogy egyre többen panaszkodnak a megélhetésük miatt, főleg az idősebbek. Két-három éve még csak szemérmesen hümmögtek, ha a kiadások szóba kerültek, most viszont egyre többen fakadtak ki, akár kérdezés nélkül is, haragosan szidva a rendszert. Többen elmesélték: nem lesz különösebb „pompa” karácsonykor, talán egy kicsivel több húsféle kerül az asztalra, mint más hétköznapokon – fogalmazott a vállalkozó. Ő viszont nem panaszkodott: a gyerekei már felnőttek, van elég bevételük, és telik a családnak ételre, ajándékokra, nem terheli meg a büdzséjüket ez a pár napos ünnepi időszak.

Ugyanezt mondta lapunknak a Gyöngyösön férjével és három gyerekével élő Melinda, hozzátéve: nem azért nem vesznek mindenkinek nagy ajándékokat és nem azért nincs „habzsi-dőzsi”, mert nem futná rá, hanem azért, mert nincs ilyenre igénye sem neki, sem a hozzátartozóinak. Talán annyi a „luxusuk”, hogy ő maga minden évben elkészíti a libamájpástétomot, ehhez elutazik az Alföldre, egy füst alatt meglátogatja ottani unokatestvéreit, helyi kistermelőktől vásárol alapanyagot, majd órákat pepecsel azzal, hogy minél gusztusosabban süsse meg, és tálalja. Számára inkább a beletett munkának és törődésnek van értéke, nem pedig a gyakran felesleges ajándékoknak. Szavai szerint praktikus okokból néhány éve leszűkítették a karácsonyi „kört”: december elején egy vasárnapi közös ebédnél minden felnőtt családtag nevét bedobják egy kalapba, húznak egyet belőle, s csak annak vásárolnak, akinek a neve ott van a cetlin. Így a kisgyerekeken kívül csak egyetlen emberre kell koncentrálniuk, s tudnak egymásnak személyre szóló, értékesebb ajándékot venni ahelyett, hogy mindenki kapna valami kisebb csecsebecsét.