Gyorsul a magyar lakosság eladósodása – derül ki az idei hitelezési folyamatokból. Az elmúlt hónapok egyértelműen az új, 3 százalékos állami lakáshitelprogramról szólnak, amely minden hitelfelvételi rekordot megdöntött.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint
októberben 257,5 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami minden idők legnagyobb összegű egyhavi kihelyezése.
Az eddigi csúcs 2022 májusában volt 153 milliárd forinttal – ezt követően 2022-ben megindult a kamatemelkedés és a lakáshitelezés drasztikus zsugorodása. Az októberi adat nem biztos, hogy tartós csúcs lesz, hiszen a hitelkérelmek torlódása miatt a november is jelentős forgalmat hozhatott, csökkenésre decemberben lehet számítani, részint az év végi ünnepek miatt – no meg elfogytak az Otthon Start Program (OSP) kereteiben eladható lakások.
A lakáshiteleket októberben átlagosan 7,76 százalékos kamattal folyósították a pénzintézetek, ami 0,7 százalékponttal magasabb a szeptemberi és 1 százalékponttal az augusztusi átlagos kamatnál – vagyis a bankok a mesterségesen megugró keresletet kihasználva emelték kamataikat. A támogatott lakáshitelek még ennél is drágábbak, ugyanis
az OSP-hiteleket átlagosan 8,14 százalékért folyósították, ezzel szemben a tisztán piaci lakossági hiteleket már odaadták a kérelmezőknek 6,26 százalékos kamattal. Vagyis az OSP egy kifejezetten drága konstrukció lett, de nem a lakosság, hanem az állam, pontosabban az adófizetők állják a 3 százalék feletti különbözetet.
Az OSP megmozgatta a lakáspiacot, nem véletlen következett be a 20 százalékot meghaladó áremelkedés a lakásárakban, de a lakáshitelezésen túl is látszik, hogy a magyarok eladósodnak.
Ugyanakkor az októberi hitelcsúcsban komoly szerepet játszott az előző hónapok lefojtott hitelfelvétele: az augusztus és szeptember egyértelműen visszaesést hozott a lakáshitelezésben. Az OSP szeptemberben indult be, ekkor adták be az első hitelkérelmeket az igénylők, az augusztust pedig még a kivárás jellemezte. Így három hónap adatait összeadva és simítva a folyamatokat azt láthatjuk, hogy augusztus–októberben átlagosan 158 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, ez pedig már csak 10 milliárd forinttal magasabb, mint a 2025 májusi forgalom. Októberben összesen 205 milliárd forintnyi OSP-hitelt folyósítottak.
Erősen túlértékeltek a lakások, Európa-rekorder áremelkedésbe fordult a magyar ingatlanpiacKivett egy szót az Otthon Start szabályaiból az Orbán-kormány, ezzel január 1-től fontos változás jönSzintén az MNB adatai szerint októberben a háztartások 99 milliárd forintnyi személyi hitelt vettek fel, miután szeptemberben 106 milliárd forint volt a havi szerződött összeg.
Az első tíz hónapban összesen 953 milliárd forintnyi személyi hitelt folyósítottak, ez 37 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához mérten.
Októberben az átlagos személyi hitel kamata 15 százalék volt, ami kis mértékben csökkent az előző év októberéhez képest, amikor még 16,7 százalék volt az átlagos folyósítási hitelkamat.
A lakossági hitelezés felfutása nem most kezdődött, ez hónapok óta tartó trend, de tény, hogy az utóbbi hónapokban újabb és újabb rekordok dőlnek meg. Míg a lakáshitelezést egyértelműen a kormány által mesterségesen gerjesztett kereslet fújja, a személyi hitelezésnél nem egyértelműek a tendenciák. Két, egymással ellentétes magyarázat van a szabadon felhasználható, fedezet nélküli személyi hitelezés felfutására: az elmúlt két évben jelentősen nőttek a reáljövedelmek, erre alapozva a lakosság a fogyasztás egy részét bátrabban finanszírozza hitelből. Ez az érvelés ott hibádzik, hogy erre ott vannak az áruhitelek, amelyek sokszor akár 0 százalékos THM-mel is hozzáférhetők. A személyi hitelek szabadon felhasználható hitelek – nem kötöttek áruvásárláshoz –, vagyis a személyi hitelek látványos növekedése mögött az is meghúzódhat, hogy a lakosság a hiányzó jövedelmét igyekszik pótolni, itt viszont a hitelképesség szab határt az eladósodásnak.
Kell a pénz, csak idén májusban több személyi kölcsönt vettek fel a magyarok, mint 2023-ban egész évbenAz MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésében is felhívta arra a figyelmet, hogy a személyi hitelek új kibocsátása 2025 első felében historikus csúcsra emelkedett: az idei év első hat hónapjában a hitelintézetek több mint 500 milliárd forint értékben bocsátottak ki személyi kölcsönöket, ami a csökkenő, de a 2023 előtti időszakhoz képest relatíve magas kamatszint ellenére 40 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A rekord mértékű bővülést a hazai bankok adatai alapján a növekvő kereslet mellett az online elérhetőséggel, a magasabb hitelösszegekkel, az előre jóváhagyott ügyfélhitelek terjedésével, valamint a ráfolyósításokkal magyarázzák a jegybank szakértői. Ez utóbbi esetben a bankok a már érvényes személyi hitelkeretet megemelik, kihasználva a csökkenő kamatot – így a törlesztőrészlet nem változik. Az MNB becslése szerint ezek a ráfolyósítások és a korábbi hitelek újrafolyósítása hajtják a személyi hitelek növekedését, vagyis a lakosság a korábbi drága hiteleit cseréli le olcsóbbakra, de eközben nő az adósság. A személyi kölcsönök kamata az elmúlt hónapokban csökkent, a jegybank megfigyelése szerint egyre több banknál érhető el személyi hitel 10 százalék alatt – igaz, a magasabb jövedelmű, vagyis a kevésbé kockázatos ügyfelek számára.
Volt miből félretenni, a háztartások egy része láthatóan jelentős jövedelemre tett szert 2024-benA magyar háztartások eladósodása a nemzetközi mértékekhez képest alacsony, ugyanakkor a gyors növekedés miatt az esetleges kockázatokra figyelnie kell a bankoknak és az MNB-nek is. A lakáspiacon a legfőbb kockázat a lakásárak túl gyors emelkedése, amit a bankoknak figyelembe kell venniük a hitelezésnél, hogy egy esetleges ingatlanpiaci visszarendeződés esetén se váljanak a jelzáloghitelek fedezetlenné. A személyi hiteleknél a gyors növekedés a kockázat, amit az MNB figyelni fog – olvasható a jelentésükben.
