Ezrek tüntettek a Beneš-dekrétumok és a földrablás ellen Pozsonyban

A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László is felszólalt azon a pozsonyi demonstráción, amelyet az ellenzéki Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Demokraták hívtak össze, hogy a Büntető Törvénykönyv módosítása ellen tiltakozzanak. A kormánykoalíció ugyanis amellett, hogy egy fontos eszköztől fosztotta meg a bűnüldöző szerveket, azt is törvénybe foglalta, hogy akár hat hónap börtön is járhat a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért.

Az ellenzék a tüntetést kedden 18 órára, a pozsonyi Szabadság térre hívta össze. A Paraméter tudósítása alapján Gubík László a beszédében

Ezzel kapcsolatban a tüntetés kezdete előtt pár perccel Forró Krisztián, az elnök kisebbségi tanácsadója is közölte, Pellegrinitől azt kérte, ne írja alá a törvényt. A közösségi oldalán kiemelte, „a történelem nem lehet kampányeszköz”.

Gubík a tüntetés színpadán a portál szerint arról is beszélt, miért jelentenek még ma is gyakorlati problémát a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások.

– Ha önök azt gondolják, hogy ez csak a magyarokat érinti, tévednek. A károsultak között vannak németek, osztrákok és természetesen szlovákok is. Ennek a kisajátításnak a jogi alapja a háború utáni időszak elnöki dekrétumaiból ered. Ezért mondjuk: STOP Beneš. Mi az elmúlt napokban nem akartunk mást, csak megállítani ezeket a praktikákat és ezt a bizniszt. Viszont a csütörtöki parlamenti szavazás után ezért most hat hónapos börtönbüntetés fenyeget bennünket – fogalmazott.

Hozzátette, az egykori elnök, Edvard Beneš 130-nál is több dekrétumot adott ki, amelynek a túlnyomó többsége a cseh és szlovák államiság alapját képzi. Ugyanakkor van 13 olyan elnöki rendelet is, amely a magyarok és a németek kollektív bűnösségét rögzíti. – Olyan nagy és érthetetlen kérés 80 év után, hogy legalább utólag ne büntessenek, hanem rendezzük megnyugtatóan a 13 kollektív bűnösséget szabályozó dekrétum kérdését? – tette fel a kérdést. Majd meghívott mindenkit a pártja által szervezett szombati eseményre.

– üzente.

Beszédében arra is kitért, milyen hiányosságok vannak a nemzetiségi közösségek jogállásában. – Hiányzik egy jogállásunkat szabályozó korrekt törvény, hiányzik a nemzetiségi iskolahálózat sajátosságairól szóló jogszabály, hiányzik a nyelvünk hivatalossá emelése, hiányzik a magyarok lakta vidék gazdasági fellendítése és hiányzik egy bocsánatkérés a második világháború után történt kollektív jogfosztásokért – sorolta.

A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimecka egyebek mellett elmondta, Szlovákia fontos történelmi pillanataiban, így 1989-ben és 1998-ban is fontos volt, hogy a magyarok miként döntenek. – Ugyanígy lesz ez most is – tette hozzá. Šimecka szerint a Fico-kormány magyarellenes húrokon játszik, hiszen börtönnel fenyegeti azokat, akik a történelmi igazságtalanságokról beszélnek. Ugyanakkor bízik benne, hogy a demokratikusan gondolkodó szlovákok és magyarok együtt győzik le a választások során ezt a kormányt.

A tüntetésen felszólalt még Maroš Čaučík (KDH), Zuzana Mesterová (PS), Juraj Droba (SaS) és Jaroslav Naď, a Demokraták elnöke is. Mesterová parlamenti képviselőként arra mutatott rá, hogy a törvényhozásban a kormánykoalíció botrányos módon fogadta el a Büntető Törvénykönyv kérdéses módosítását. Naď pedig arról szónokolt, „az országot meg kell szabadítani Ficótól”, szerinte a kormányt már jövőre meg lehet buktatni. Čaučík pedig szintén az államfőtől követelte, hogy vétózza meg a Büntető Törvénykönyv módosítását.

A megmozduláson a portál szerint körülbelül ötezren vettek részt.

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott, a dekrétumok megkérdőjelezését kriminalizáló törvényről egyeztetett a Magyar Szövetséggel is. Gubík László közvetlenül a pozsonyi tüntetés előtt a Paraméter kérdésére elmondta,

Szijjártó ugyanakkor azt is mondta, számára „visszatetsző” hogy az ügyben azok szólaltak fel, akik korábban bírálták a magyarok kettős állampolgárságát, vagy a magyar kormány által a határon túli régiókba adott támogatásokat. A tüntetés után ezzel kapcsolatban a portálnak Šimecka elmondta, pártja mindig a polgárok jogai és egyenlősége mellett áll ki. „Ezt tesszük most is” – szögezte le. Szerinte ha igazságtalanságot látnak, irányuljon egy kisebbség, vagy akár egyének ellen, vagy ha a jogbiztonság kerül veszélybe, akkor arra rá fognak mutatni, illetve arra törekednek, hogy megoldják azt. „Ezt csináltuk a múltban és ezt tesszük a jövőben is, függetlenül attól, ki mit mond erről” – jelentette ki.