Hallgat Szijjártó Péter tárcája, egy szava sincs ahhoz, hogy Robert Fico kormánya fél évre börtönbe küldené azokat, akik megkérdőjelezik a magyarellenes Beneš-dekrétumokat

Meglehetősen szelektívnek tűnik az Orbán-kormány nemzetpolitikája: mint a Népszava is megírta, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel akarja büntetni a Robert Fico miniszterelnök (Smer) vezette kormánykoalíció azokat, akik megkérdőjelezik a második világháború utáni, a magyarokat és németeket a jogaiktól és vagyonuktól kollektív bűnösség elve mentén megfosztó jogszabályokat, vagyis az úgynevezett Beneš-dekrétumokat, amelyek máig érvényben és alkalmazva vannak.

A szlovák parlament alkotmányjogi bizottsága a szociáldemokrata-szélsőjobboldali kormánykoalíció törvénymódosító javaslatát már el is fogadta, a más külpolitikai ügyekben kifejezetten konfrontatív Orbán-kormány azonban mindeddig egy árva szót sem szólt a témában, feltehetően nem függetlenül attól, hogy a Robert Fico vezette kormánykoalíció  a szövetségesének számít, ha az Európai Unió ellen kell fellépni az orosz érdekeknek megfelelően.

A pozsonyi parlament által csütörtök este gyorsított eljárásban elfogadott törvénymódosítás lényege, hogy a továbbiakban hat hónapig terjedő letöltendő börtönbüntetéssel sújthatják azokat, akik „megkérdőjelezik” a második világháború utáni viszonyok rendezését, vagyis börtönbe kerülhet az, aki a magyarokat és németeket kollektív bűnösként megbélyegző Beneš-dekrétumokat kétségbe vonja. A téma úgy került a szlovák politika középpontjába, hogy a fő ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia felvetette: a Beneš-dekrétumokat már nem lenne szabad alkalmazni. Ma is vannak ugyanis olyan esetek, amikor ezekre a jogszabályokra hivatkozva koboznak el ingatlanokat a szlovák hatóságok.

Mindezt mostanáig sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem kommentálta, ami több kérdést is felvet, mindenekelőtt a kormányzati nemzetpolitika következetességét tekintve. Ismert ugyanis, hogy míg Ukrajna esetében a kabinet minden esetben élesen kiáll a valós, vagy vélt, magyarokat ért jogsérelmek miatt, más szomszédos országoknál - amelyek például nem védekeznek éppen Vlagyimir Putyin hadserege ellen - ez már nem ilyen egyértelmű. Emlékezetessé vált például, hogy Orbán Viktor idén májusban, a román elnökválasztáshoz közeledve, hírhedté vált tihanyi beszédében együttműködéséről biztosította a nyíltan magyargyűlölő George Simiont, aki politikai karrierjét egyebek közt az úzvölgyi magyar katonatemető meggyalázásával alapozta meg. Robert Fico kabinetje pedig annak ellenére vált az Orbán-kormány első számú szlovák szövetségesévé, hogy a szociáldemokrata-szélsőjobboldali kormánykoalícióhoz korábban is több magyarellenes intézkedés volt köthető, mint például a 2009-es szlovák nyelvtörvény, majd később, 2010-ben a kettős állampolgárság kvázi-betiltása.

Miután Szijjártó Péter külügyi tárcavezetői tevékenységéről ismert, hogy a most elfogadott szlovák törvénynél sokkalta kevésbé súlyos ügyekben - például egy-egy, az Orbán-kormányt ért nemzetközi bírálat miatt - is előszeretettel hívat be nagyköveteket, adja magát a kérdés, hogy most ez miért nem történik meg. Ezért kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak: a többi között azt szerettük volna megtudni, hogy

• várható-e a magyar kormány részéről bármilyen ellenintézkedés az ügyben, behívatják-e például a szlovák nagykövetet a történtek miatt. Ha nem, miért nem?

• mi az oka annak, hogy miközben Szijjártó Péter számos, adott esetben kisebb súlyú ügyben kérette már be különböző, jellemzően nyugati országok nagyköveteit, ebben az ügyben még nem nyilvánult meg a tárcavezető?

• mi az oka annak, hogy miközben Ukrajna esetében a magyar kormány erőteljesen kiáll a határon túli magyarok jogai mellett, más szomszédos országok esetében ez a fellépés olykor elmarad?

Azt is szerettük volna megtudni, miképpen oldanák fel az ellentmondást az Ukrajnával szembeni konfrontatív, illetve a Robert Ficóval, valamint Romániában George Simionnal szembeni baráti magatartást tekintve, de cikkünk írásáig nem kaptunk választ. Amennyiben később ez mégis megtörténik, új cikket írunk.

A Paraméter felhívja a figyelmet, hogy a szlovák állami szervek ma is arra törekednek, hogy a Beneš-dekrétumok nyomán, még a negyvenes években kiadott konfiskációs határozatokra hivatkozva vegyenek állami tulajdonba ingatlanokat, s gyakran nagyon értékes, százezer, vagy akár egymillió euró értékű földterületeket próbálnak elkobozni így. Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértő a lapnak arról beszélt, valószínűleg a pozsonyi kormány is pontosan tudja, hogy az állami szervek a vagyonelkobzásokat ma is érvényesíteni próbálják. A jogász szakértőként vett részt az úgynevezett Bosits-ügyben, amelynek alkalmával a szlovák állam ismételten arra törekszik, hogy bevégezze egy magyar magánszemély földterületeinek elkobzását. Fiala-Butora János a földterületek örökösét, Bosits Miklóst segítette a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.