Évek óta itt fekszik az asztalomon az a vékony könyvecske, amely a „jogállam helyreállításának kísérlete” címet viseli. Igazán illusztris társaság készítette, Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Szentes Ágota, Szentpéteri Nagy Richárd, Szurday Kinga, Tóth Gábor Attila és Vörös Imre. Az összeállítás dátuma: 2022, és egy hamvába holt, igen, kísérlet nyomtatott formája. A komoly jogtudósok, elemzők valóban megpróbáltak, civilként, olyan átmeneti útmutatót készíteni, amely lehetőséget ad vállalható jogi utat kikövezni az új hatalom aktorai részére.
A Civil Közjogi Műhely tagjai nem rejtett utakon jártak, hosszú hónapok vitái, egyet nem értései után írták le azokat a lépéseket, amelyeket demokratikusnak és vállalhatónak tartottak. Munkájukat nyilvánossá tették, íme ez az előttem fekvő könyv is bizonyítja: nem robbantgatásokat képzeltek el, hanem egy érvényes megoldást a jogállami Magyarország helyreállítására.
Az alkotók vállalták, hogy ők a Fidesz-rezsim tagadói, nem akartak, és később sem kívántak haszonélvezői lenni a NER-nek.
Mert hát szép számmal akadnak ilyenek, magukat jogásznak valló emberek, és sokan mások, akiknek kifizetődőnek bizonyult ottmaradni az állampárt mellett.
Nekik lett igazuk. Már, ami a kifizetődő hűséget illeti. A közjogi műhely tagjai pedig tudomásul vették: a kísérletük elbukott, ők maguk pedig a Fidesz-éra számkivetettjeiként élik az életüket, folytatják szakmai, és elvszerű életüket. Márpedig elvszerűnek lenni manapság nem egy jó befektetés, a rendszer szeret büntetni, egzisztenciálisan ellehetetleníteni. Akkor, négy évvel ezelőtt nagyon gyorsan széttört a remény, a reménye annak, hogy visszatérhet Magyarországra a demokrácia. Nem hogy nem térhetett vissza, a hatalom tovább rombolta, a saját számára háború veszélyhelyzettel, állandó rendeleti kormányzással könnyítette, a jog folyamatos kivezetését. A demokratikus jogokról beszélek, mert arra azért ügyelt a rezsim, hogy jogtalan lépéseinek, intézkedéseinek jogi hátteret teremtsen.
És rendre ez adta a viták alapját is: hozzá lehet-e nyúlni a Fidesz választási veresége esetén ahhoz a bunkerhez, amit ez a párt felépített magának, látszólag olyan anyagokból, amelyeket csak robbantással lehet stabil jogi fundamentumra újjáépíteni. Voltak és vannak, akik azt mondják, miközben maguk is új kormányt szeretnének, hogy ilyeneket nem lehet megtenni, még akkor sem, ha rendszer, teljesen tiszta eszközökkel nem felszámolható. Nem felszámolható, mert minden lehetséges hatóság, intézmény a mostani hatalom kezében van, és könnyen belátható: ennek a hatalomnak a felszámolása, feladása személyes kockázatokkal is jár számukra…
Itt van tehát ez a könyv előttem; nem tudok róla, hogy a Civil Közjogi Műhely újra felállta volna, azt azonban igen: a dilemma most is ugyanaz. Jó okkal az: most sokkal közelebb áll annak lehetősége, hogy megbukhat a rendszer. Vagyis az a munka, amit négy éve elvégeztek, e pillanatban nem tűnik feleslegesnek.
Vegyük elő, forgassuk, ízlelgessük, hogy elérhető a jogállam, a demokrácia. Papíron mindenképp.