Megnyílhat végre az évek óta félkészen álló állatkerti biodóm

Több mint hat éves hányattatás után várhatóan jövő év közepétől állandó jelleggel fogadhat látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) részeként felépült biodóm. A Fővárosi Közgyűlés szerdán 50 millió forint támogatást szavazott meg erre a célra a 2026-os költségvetéshez Vitézy Dávid által javasolt 10 pontos módosító csomag részeként. Az összeg elenyészőnek tűnik ahhoz képest, hogy az elmúlt években még arról volt szó, hogy 20-35 milliárdra lenne szükség a befejezéshez.

A koncepció részleteiről, illetve arról, hogy mire is lesz elég ez az 50 millió forint megkérdeztük az állatkertet. A válaszból kiderül,

A javarészt az egykori vidámpark helyén, a Pannon őstenger mitikus gondolatára épülő öthektáros létesítményt az Orbán-kormány és a Tarlós-féle városvezetés afféle presztízsberuházásnak szánta. A városi legendárium szerint a három különböző méretezéssel készült el a biodóm-terv közül Orbán Viktor miniszterelnök választotta ki a legnagyobbat. A kormány adott is rá – több lépésben - 43,7 milliárd forintot, ám 2019 májusára kiderült, hogy kevés lesz. Az ötletgazda Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) akkori igazgatója hiába kért a befejezésre még 22 milliárdot. Tarlós István azzal hárított, hogy állami beruházásként a Liget-projekt részeként készült volna el, a fővárosnak nincs erre pénze. A főváros pénzügyi helyzete azóta csak romlott, így a különleges fóliabuborék berendezése és megnyitása egyre tolódott, még az is felmerült, hogy lebontják.

A biodóm-projekt bukása miatt távozó Persányi Miklós helyére kinevezett Sós Endre kezdetektől erősen ambicionálta a biodóm-hasznosítását. A lehetőségeket azonban erősen behatárolták a pénzügyi korlátok. Ahogy az elmúlt 6 évben, most sincs mód arra, hogy további jelentős, milliárdokban mérhető forrásokhoz jusson a projekt, de még arra sem, hogy az eredeti 43,7 milliárdos keretből fel nem használt közel 6 milliárd forintot, illetve a szomszédos telekre szánt, de meg nem valósult Hermina garázsra megszavazott további 6 milliárd forintot a biodóm belső kialakítására költsék. Ezért csak kisebb lépésekben tudnak haladni.

Elsőként a biodómhoz tartozó szabadtéri kifutók egy részét népesítették be 2024 augusztusában. A bemutató zónába magyar szürkemarhák, bivalyok, sörényes juhok és tevék költöztek. Ezzel csaknem 1 hektárral növelték a közönség által bejárható területet. A biodóm belső terei több rendezvénynek is teret adtak, a Magyar Nemzeti Múzeumból kiszorult World Press Photo kiállításnak két ízben is. Ezek révén már több mint 200 ezer ember fordult meg a biodómban. Az állandó megnyitás fő célja is a látogatószám növelése lenne, új attrakciók nélkül ugyanis megkopik az érdeklődés, A tavaly még 1,12 millió látogatót fogadó állatkertbe idén 900 ezren mentek el októberig. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a megépült és működő biodómok rendkívül népszerűek, sok esetben megduplázzák, akár meg is triplázhatják a látogatói létszámot – hívta fel a figyelmet Sós Endre főigazgató a Keszthelyi Dorottya (DK) vezette Emberi Erőforrások bizottságának októberi Állatkertben tartott kihelyezett ülésén.

A Városligetben felépült biodóm a többi hasonló európai létesítménynél jóval komplexebb, a négy kupola alatti többszintes, összesen 32 ezer négyzetméter hasznos alapterületű bemutatótér mellett kiszolgáló egységek és külső kifutók is létesültek. Olyan ez, mintha a kupola alá egy négyemeletes és két háromemeletes házat is beépítettek volna két pinceszinttel. Következő lépésként a belső teret nyitnák meg egyfajta városi oázisként. Alapvetően egy egzotikus növényekkel betelepített, négy évszakos, tehát a külső időjárási viszonyoktól független bemutatóhely lenne. A jelen elképzelések szerint 14 ezer növényt ültetnének el itt, közte több mint száz fatermetűt. Összehasonlításul: a jelenlegi Pálmaházban 17 darab fa van. Sós Endre már áprilisban tisztázta, hogy orrszarvúak, elefántok és csimpánzok, ahogy más nagyobb testű állatok nem lesznek egyelőre a biodómban. Most kiderült, hogy az impozáns méretű növényházba azért beköltözik néhány kisebb hüllő, emlős és madár.

A FÁNK tájékoztatása szerint

A megvalósításban sok önkéntes segédkezik, például ők festik a falakat. A biodóm működési költségeiről októberben azt mondták, hogy eddig elegendőnek bizonyult a Széchenyi fürdő hulladék termálhője, szinte sohasem kellett még távfűtésre kapcsolniuk. Igényesebb, érzékenyebb állatok betelepítésével ez persze változhat. Az állatkert előzetes számításai szerint ha csak 300 ezerrel emelkedik meg a látogatószám, akkor már rentábilisan működtethető lesz a létesítmény. A látogatószám és így a bevétel jelentősen növelhető lenne további attrakciókkal, így például több állat betelepítésével, az akvárium megnyitásával. A biodómban található ugyanis Magyarország legnagyobb tengeri akváriuma, csakhogy az átadáskor elmaradtak a több milliárdért kialakított vízgépészet üzempróbái, ezt azóta részenként tesztelik. Jó hír, hogy amit eddig kipróbáltak, az működött, de ez bizonyosan nem nyit meg nyáron.

Az állatkert egyelőre vizsgálja, hogy a megnyíló biodóm az állatkerti belépővel legyen látogatható, vagy külön belépővel. Utóbbi mellett szól, hogy így lehetővé válna, hogy aki valóban csak fedett városi parkként használná, az megtehesse az állatkert látogatása nélkül is. Döntés még nem született.