Sok minden változott a magyar gazdaságban a szeptemberi Inflációs jelentés elkészítése óta, egy teljesen más inflációs kép bontakozik ki ahhoz képest, mint amit még az ősz elején láttunk – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésekért felelős igazgatója a friss jelentét bemutató sajtótájékoztatóján. Valóban, a jegybank a jövő évi inflációs várakozásait a korábbi 3,8 százalékról 3,2 százalékra csökkentette, igaz, a 2027-es előrejelzését 3 százalékról 3,3 százalékra emelte – de ez csak technikai kérdés és bázishatás, ami abból következik, hogy a kormány az árrésstopokat csak később, várhatóan a választások után vezeti ki.
Balatoni András szerint az elmúlt hónapokban kedvezően változott a külső inflációs környezet, augusztusban véget ért a 18 hónapon keresztül tartó élelmiszerár-emelkedési ciklus a világpiacon, ennek következtében ősszel éves összevetésben komoly árcsökkenéseket lehetett mérni. A cukor világpiaci ára 30, a német vágósertés 25, a tej 15, a vaj pedig 31 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. A Brent olaj euróban számolva 5–6 százalékkal, az Európában irányadó TTF-gázár 10–15 százalékkal csökkent, ezen felül pedig a forinterősödésnek is volt inflációcsökkentő hatása. Ezek piaci folyamatok, amelyek előbb-utóbb begyűrűznek a magyar árakba is, vagyis mérséklik az inflációs nyomást.
Megkezdődött az infláció átmeneti csökkenése MagyarországonEközben idehaza – a jegybank felmérései szerint – is mérséklődtek a vállalati áremelési szándékok, amelyek ma már összhangban vannak a jegybank 3 százalékos inflációs céljával. A kisebb áremelkedéseket segíti az árrésstopok további fenntartása, valamint a jövedékiadó-emelés elhalasztása is. Ugyanakkor az árrésstopok kivezetése, annak időzítése és várható inflációnövelő hatása az MNB által kezelt kockázatok közé tartozik. A kormányzati árkorlátozó intézkedések ma már a fogyasztói kosár 17 százalékára terjednek ki, ebből az élelmiszerek és drogériai áruk 9,4 százalékot tesznek ki. A jegybank becslése szerint ezek az árkorlátozó intézkedések 1–1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt. Rendkívül bizonytalan, hogy mi történik majd az árakkal az intézkedések kivezetésekor, ugyanakkor az MNB biztos abban, hogy az árindex nem emelkedik meg emiatt 1–1,5 százalékponttal. Balatoni András szerint a kereskedelem az elmúlt időszakban alkalmazkodott az árrésstopokhoz, ami önmagában is kisebb áremelést indukálna a kivezetéskor, ám azóta csökkentek az élelmiszerárak, erősödött a forint, a kiskereskedelmi adó sávjainak emelésével mérséklődött a szektor adóterhe, illetve a hatékonyabb működés is támogatja a kisebb inflációs impulzust. A szakértő szerint éppen ezért nem lehet azzal számolni, hogy az infláció akár most, akár a jövőben 1–1,5 százalékponttal magasabb lenne pusztán az árkorlátozó intézkedések megszüntetése miatt.
Mind a világpiaci folyamatok, mind a hazai vállalati inflációs várakozások abba az irányba mutatnak, hogy a gazdaság 2026–2028-ban a korábban vártnál alacsonyabb inflációs pályát futhat be, a magyarok azonban ezt nem hiszi el: magasak az inflációs várakozások, sőt novemberben még emelkedtek is. A GKI felmérése szerint a lakosság 19 százalékos, de az MNB saját mérései szerint is 15 százalékos inflációra számít. Balatoni ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a lakossági inflációs várakozások mindig magasabbak voltak a vállalatok várakozásainál. Ráadásul míg a cégek az árazási döntéseiknél előretekintenek, a lakosság inflációs várakozásait inkább a múltbéli tapasztalatok alakítják. Az MNB számára ugyanakkor kulcskérdés a lakossági inflációs várakozások csökkenése, ugyanis ez az egyik előfeltétele annak, hogy az árak emelkedése tartósan és fenntartható módon a jegybanki célra, vagyis 3 százalékra mérséklődjön. Az MNB előrejelzése szerint ez leghamarabb 2027 második felére várható, vagyis addigra cseng le a 2018 óta tartó inflációs hullám – már ha a prognózis valóra válik, és nem érik újabb ársokkok a világgazdaságot, illetve a magyar gazdaságot.
A 3,8 nem jó, de nem is tragikus
Némi meglepetésre, novemberben a hazai infláció vártnál nagyobb mértékben csökkent, így 3,8 százalékra mérséklődött. A irány örvendetes és még további esés várható, ennek ellenére nagy ünneplésre nincs ok. Uniós összehasonlításban a magyar áremelkedés még mindig az első harmadban van, igaz már dobogó közelébe sem fér. A filmbeli idézettel szólva: 3,8 nem jó, de nem tragikus. Már csak azért sem túl jó, mert az valójában 4,8-5,3 százalék, már ha igaza van a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és a kormányzati árkorlátozások 1-1,5 százalékkal csökkentették az inflációt az elmúlt hónapokban.
Az Eurostat adatai szerint az infláció az eurózónában 2,1 százalék volt novemberben, ami megegyezik az előző hónapban mért adattal. Az euróövezet majdnem elérte az inflációs célját, ugyanis az Európai Központi Bank úgy határozza meg a monetáris politikáját, hogy az devizaövezetben a fogyasztói árak emelkedése tartósan ne haladja meg a 2 százalékot. Komoly inflációs nyomás nincs a zónában, ez jelzi az is, hogy egy évvel ezelőtt is épp 2,1 százalék volt az inflációjuk.
Ugyanakkor a nemzetgazdaságok között jelentős különbségek vannak: a legalacsonyabb inflációt Cipruson (0,1%), Franciaországban (0,8%) és Olaszországban (1,1%) regisztrálták. A legmagasabb éves rátákat Romániában (8,6%), Észtországban (4,7%) és Horvátországban (4,3%) jegyezték fel. 2025 októberéhez képest az éves infláció tizenkét tagállamban csökkent, ötben stabil maradt, tízben pedig emelkedett - derül ki az Eurostat jelentésből.
A magyarországi 3,7 százalékos infláció a hetedik legmagasabb a volt az EU-ban, vagyis a felső harmadban-negyedben vagyunk. A már említett román, észt és horvát dráguláson felül a magyar árindexet előzte az osztrákok 4, a szlovákok 3,9 és a lettek 3,8 százalékos árindexe. Mint jól látható, az euróövezeti tagság sem feltétlenül jelent alacsony inflációt. Ezt jelzi szlovák vagy épp az osztrák árindex hónapok óta magasan.
A régióban persze nem küzd mindenki magas inflációval, Szlovéniában az árak alig 2,4 százalékkal nőttek.
A magyar helyezés jelentős részben az áremelési korlátozásoknak köszönhető – ha ezek nem lennének és 5 százalék közelében lenne a magyar árindex, akkor az unió második legmagasabb inflációja lenne. Ez utóbbinak akkor lesz jelentősége – ha majd a választások után – automatikusan megszűnnek az árrésstopok, ez esetben várható az infláció ugrása. Ennek mértékében még a Magyar Nemzeti Bank is bizonytalan. Varga Mihály jegybankelnök annak a véleményének adott hangot hét eleji sajtótájékoztatóján, hogy ez az inflációs impulzus szinte biztos kisebb lesz 1-1,5 százaléknál vagyis nem várnak akkora inflációnövekedést, amekkora csökkenést hoztak ezek az intézkedések a bevezetésük után.
Megroggyant a forint, beavatkozott az MNB
A jövő évi inflációs várakozások csökkenésének egyik oka az erősödő forint dezinflációs hatása volt. A forint az év eleje óta az euróval szemben 7, a dollárral szemben pedig 17 százalékot erősödött. Januárban még 415 forint volt az euró árfolyama, november végére viszont már 380 forintra csökkent, és azt találgatta a piac, mikor viszi át lefelé ezt a szintet. Az elmúlt napokban viszont jelentősen gyengült a forint: az euró ára 390 forint fölé emelkedett, miután kedden Varga Mihály jegybankelnök azt érzékeltette, hogy a jegybank az alacsonyabb inflációs várakozásai miatt a következő hónapokban már nem zárja ki a kamatcsökkentés elvi lehetőségét. A piac ezt úgy dekódolta, hogy a vártnál lényegesen hamarabb jöhet az első MNB-kamatcsökkentés, akár már 2026 első negyedében. Az erős forint fő támasza a magas kamatszint – tehát ha a piac több és hamarabb érkező kamatcsökkentésre számít, az forintgyengüléssel jár. A forint az elmúlt napokban tapasztalt gyengülése már túlzónak tűnhetett a jegybank számára is. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke csütörtökön egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy egyrészt átmeneti ingadozásnak tekintik a mostani árfolyamgyengülést, amely piactisztító hatású, másrészt az MNB továbbra is szigorú kondíciókat szeretne fenntartani – írta a Portfolio.hu. Az üzenet egyértelmű: az MNB jelezte, hogy nem érdeke a további forintgyengülés. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az ünnepek körüli gyenge forgalmú kereskedésben ez a szóbeli intervenció mire lesz elegendő. Csütörtökön az alelnöki nyilatkozat után fordulni látszott a trend, az euró ára 390,6 forintról 388 forint alá mérséklődött.
