Tizenhat órán át tartó tárgyalássorozat után péntek hajnali 3 órára, az az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodás született arról, hogyan támogassa 90 milliárd euróval Ukrajnát az Európai Unió a következő két év alatt.
Ennek érdekében a 27 EU-tagországból 24 közösen hitelt vesz fel, Magyarország, Szlovákia és Csehország nélkül. Korábban az első számú lehetőség az volt, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó hitelből fedeznék Ukrajna támogatását, de ez Belgium ellenállásán meghiúsult. A közös hitelvelvétel Bart de Wever belga miniszterelnök győzelmét, Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kudarcát jelenti – írja a Politico –, de akár így, akár úgy, ígéret Ukrajnának, hogy az összesen a költségvetési és a védelmi kiadásaira kellő összesen körülbelül 137 milliárd euró kétharmada uniós pénz lesz.
EU-csúcs: Még nem világos, hogyan támogatná az Unió Ukrajnát, de közel sem biztos lehetőség a jóvátételi kölcsönUrsula von der Leyen a sajtótájékoztatóján kiemelte: az EU célja továbbra is az igazságos és kitartó béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról. Hangsúlyozta,
Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak.
Emlékeztetett, az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió. – Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy EU-tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni – idézte az MTI a politikust.
Megszületett az uniós döntés a lefoglalt orosz vagyon befagyasztásárólAz igazi kérdést az EU-csúcstalálkozón nem a magyar-szlovák-cseh tiltakozás, hanem Belgium jelentette, ugyanis itt működik az Euroclear nevű cég, ahol a befagyasztott orosz vagyon legnagyobb része, 180 milliárd euró található. Bart de Wever belga miniszterelnök az elmúlt hetekben több kifogást is emelt a jóvátételi hitel kapcsán ugyanis úgy érezte, ez túl kockázatos megoldás. A belga követelések arról szóltak, hogy ne csak az Euroclear által őrzött vagyont, hanem a többi országban tartott pénzeket is vegyék be a jóvátételi kölcsönbe. Ezen felül ha szükség van valami oknál fogva azonnal visszafizetni Oroszországnak a pénzt, az ne csak Belgiumot terhelje, a többi tagállam vállalja át a garancia egy részét. Emellett a likviditás problémájára is vártak megoldást, ha valamelyik EU-tagállam nem tudna fizetni egy nem várt fizetési kötelezettség esetén. Ezekre a problémákra az elmúlt hetekben több lépést is javasolt az Európai Bizottság, és péntek hajnalig úgy is tűnt, Belgium kötélnek állhat.
Orbán Viktor a maga részéről azzal ünnepelt, hogy megismételte, befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántotta volna az Európai Uniót egy háborúba. Ettől sikerült megóvni magunkat, ez egy nagyszerű siker – mondta a magyar miniszterelnök.
Szerinte kiderült az is, hogy az EU-tagállamokban működő magáncégeinek több vagyona van Oroszországban, mint az Európában befagyasztott orosz vagyon, ami azt jelentené, hogy egy orosz válaszlépés esetén az EU veszít.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a leköszönő uniós elnökség nevében úgy nyilatkozott, az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre. Azt elismerte, vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az Európai Unió. – A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett – jelentette ki.
