Péntek hajnalban, feszült brüsszeli éjszaka után az Európai Unió vezetői olyat léptek, ami néhány órával korábban még elképzelhetetlennek tűnt. Megszületett a megállapodás Ukrajna 90 milliárd eurós finanszírozásáról a 2026–2027-es időszakra. A döntés létfontosságú volt Kijev számára. Egyrészt azért, mert 2026 tavaszára az ország pénzügyi forrásai elapadnának, nem folyósíthatnák tovább a béreket. Másrészt ha az EU nem segítené Ukrajnát további eurómilliárdokkal, akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adósságfenntarthatósági elemzése, illetve szigorú szabályzata alapján arra a következtetésre juthat: mivel a finanszírozás nem biztosított, ezért nem is adhat újabb hitelt Ukrajnának. Így elkerülhetetlenné válna a csőd. Aligha kell magyarázni, ez milyen következményekkel járna a háború további alakulása szempontjából. Nem is járt messze a valóságtól Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki még csütörtökön, a csúcsra érkezve így fogalmazott: „Egyszerű a választás: pénz ma vagy vér holnap.”
A 210 milliárd eurós orosz vagyon befagyasztásának felszabadításáról és Ukrajnának való továbbításáról végül nem jutottak kompromisszumra az uniós állam- és kormányfők. Bár morálisan teljesen logikus lenne, hogy Oroszország, az agresszor fizessen az általa elkövetett károkért, Belgium ellenállása is érthető. A befagyasztott pénzek nagy részét nem a belga államkincstárban őrzik, hanem egy magáncég, a brüsszeli Euroclear rendszerében. Ha az EU a vagyon elvételéről döntene, az orosz bíróságok kimondják az Euroclear felelősségét. Mivel a cég Oroszországban is rendelkezik eszközökkel és ügyfelekkel, Moszkva elkezdhetné lefoglalni ezeket a vagyontárgyakat. Az Eurocleart így több tízmilliárd dolláros kártérítésre kötelezhetnék. Belgium attól tart, hogy ez a belga bankrendszer számára is súlyos csapás lenne, annál is inkább, mert az uniós partnerek nem mutatkoztak késznek arra, hogy átvállalják az Euroclear esetleges büntetéseit. Mindemellett egy ilyen döntésnek olyan üzenete is lehetett volna, hogy a befektetők pénze nincs biztonságban az EU-ban.
Az uniós csúcstalálkozón olyan döntés született, ami után mindenki győztesnek érezheti magát. Orbán Viktor számára a csúcs jelentette az egyetlen lehetőséget arra, hogy legalább rövid időre elterelje a figyelmet az itthoni sorozatos botrányokról – ki is vitt magával Brüsszelbe jó pár propagandistát –, ami kétséges, mennyire sikerült. Az ő győzelmének állítja be, hogy nem szabadítják fel az orosz vagyont, illetve hogy Szlovákia és Csehország sem vesz részt a közös hitelfelvételben, s ezzel Kijev pénzügyi támogatásában, Andrej Babis cseh kormányfő azonban leszögezte: hazája továbbra is Ukrajna oldalán áll. Másrészt azt a propaganda aligha hirdeti majd: az Ukrajna szempontjából sorsdöntő megállapodás Orbán és Fico „konstruktív tartózkodásának” köszönhetően jött létre, tehát nem vétózták meg a döntést annak fejében, hogy jogilag biztosították számukra a pénzügyi mentességet.
Ami a legfontosabb, Ukrajna nem csak pénzt kap, hanem egy fontos üzenetet is: az EU nem hagyja magára, még az orosz-amerikai szorítás ellenére sem.