A befagyasztott orosz állami vagyonok helyett végül közös uniós hitelt ad az EU Kijevnek, állapodtak meg péntek hajnalban a brüsszeli csúcson a tagállamok vezetői. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem gáncsolta el a megoldást, de kimaradnak belőle.
Csütörtökön több mint 15 órán át, éjszakába nyúlóan tárgyaltak az uniós országok vezetői. Az előzetes várakozások szerint Belgium meggyőzése volt az első számú cél, hogy végül a befagyasztott orosz vagyonokra alapozott jóvátételi kölcsönt támogassák. Az EU-ban mintegy 210 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz állami vagyon található, ebből 180 milliárdnyi a belgiumi székhelyű Euroclear cégnél. A belga kormány azonban korábban jelezte, számos kockázatot lát a megoldással kapcsolatban.
Megállapodott Ukrajna támogatásáról az Európai Unió, Magyarország, Szlovákia és Csehország kimarad a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételbőlA találkozó előtti hetekben az Európai Bizottság, a csúcsot levezető António Costa, az Európai Tanács elnöke és Friedrich Merz német kancellár is egyértelműen a jóvátételi kölcsönt támogatta. Mellettük álltak a skandináv országok is, köztük az EU soros elnökségét betöltő Dánia is, akiknek szintén fontos szerepe volt a miniszteri és nagyköveti szintű találkozók napirendjének alakításában.
Hivatalosan bepanaszolták az orbáni kegyencjárat influenszereit az Európai Tanács elnökénélAz Európai Bizottság december elején két javaslatot tett az asztalra, vagyis már akkor is ott volt a most elfogadott közös hitel egy változata, de erről akkor úgy kommunikáltak, mint egy járhatatlan útról. A pénzpiacokról fölvett közös hitelhez, amit az EU többéves költségvetésén keresztül adnának Ukrajnának teljes egyhangúságra volt szükség.
Ezt hangosan ellenezte Magyarország és Szlovákia, de lehetett tudni, hogy Németországtól Svédországon át számos országnak nem tetszene ez a nehezen eladható megoldás.
Bár Orbán Viktor már a csúcs hivatalos kezdete előtt temette a jóvátételi kölcsön tervét, a találkozó kezdetén közel sem volt egyértelmű az eredmény. A vezetők első körben csak erről a megoldásról tárgyaltak. Belgium utolsó, megoldatlan követelése egy olyan biztosíték volt, ami az orosz válaszlépések elleni védelmet jelentette volna. Vagyis, ha Oroszország bárhol a világban ellenlépéseket tenne, akkor legyen, aki fizet egy esetleges bírósági ítélet kapcsán. Bart de Wever belga miniszterelnök az ülés utáni sajtótájékoztatón egy orosz oligarcha példáját említette, akinek magánvagyonából 8 milliárd euró van befagyasztva Luxemburgban, de ő 16 milliárd euró kártérítést követel.
Elkészült az EU-s terv, hogyan kerüljék meg Orbán Viktort Ukrajna támogatásában, csak még Belgiumot is meg kell győzni rólaAz ülés idejének nagy részében a tagállami vezetők kisebb körökben illetve közösen, mobilok nélkül egy zárt teremben egyeztettek, ezért lehetetlen megfejteni, pontosan mi történt. Az Európai Tanács ülésein a vezetők nem fogadnak el jogszabályokat, mindössze úgynevezett következtetésekről döntenek. Ezeket a politikai nyilatkozatokat hagyományosan egyhangúan szokták megszavazni, de éppen Orbán Viktor bontotta meg a szokást idén, az Ukrajnával kapcsolatos következtetésekből többször kimaradva, és ez a különutasság most is borítékolható volt. De nem is várt volna rá senki, az orosz vagyonok használatához jogilag nem is kellett az egyetértése.
Amikor nem sokkal este tíz előtt Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója arról posztolt a közösségi médiában, hogy egy szöveget tárgyal a magyar, szlovák és cseh miniszterelnök, akkor hivatalosan még csak egy új javaslat volt a képben az orosz vagyonok felhasználásáról.
A következő órákban azonban fordult a kocka, a hírek szerint valószínűleg a francia és olasz ellenállás erősödött. Bart de Wever később úgy nyilatkozott, azt érezte, hogy az történt, amit ő előre jelzett: nem olyan egyszerű az orosz vagyon felhasználása, mint sokan remélték.
A megoldás szerint az EU tartja magát az ígéretéhez: a következő két évre több részletben biztosít Kijevnek 90 milliárd eurót, amivel a költségvetési és védelmi kiadásokat fogják fedezni. A Bizottság és Merz is éppen ezért maguk is győzelmet hirdettek. A jogi csavart az jelenti, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia engedélyezi az uniós költségvetés azon szabályának módosítását, hogy lehessen egy unión kívüli országnak hitelt adni uniós pénzből, de magába a kölcsönbe ők már nem szállnak bele.
A fennmaradó 24 ország közös együttműködést kezdeményez, és ők fogják majd visszafizetni a pénzt, kivéve, ha Oroszország kártérítést fizetne egy békekötés után.
Orbán Viktor haditanácsnak nevezete az ülést, amivel szerinte a többi tagállam pénzügyileg érdekeltté vált Oroszország legyőzésében. „Ugyan jogilag ezt meg tudnám vétózni, de az, hogy egyszerre legyen a mellkasunkon egy német, egy olasz meg egy francia csizma, még az ilyen jól fejlett mellizmok mellett is talán kibírhatatlan” - mondta a miniszterelnök nevetve péntek délután.
Orbán utalt arra, hogy ezt az Ukrajnának nyújtott pénzt generációk fizethetnék a jövőben.
A gazdasági súlya alapján Magyarországnak egyébként 400 milliárd forintot kellett volna állnia a közös hitelből. Ez éppen annyi, mint amennyit a nekünk járó uniós fejlesztési pénzekből örökre elvesztünk 2025 végén,
mert a magyar kormány még mindig nem hajtotta végre a Bizottság által elvárt korrupcióellenes lépéseket.
Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúról: Nem világos, hogy ki támadott meg kit400 milliárd forintnyi EU-s támogatást bukik el végleg Magyarország az év végén