Karácsonyi tűzszünet nem lesz, Ukrajna az orosz fenyegetés árnyékában ünnepel

A népszerű nemzetközi szálláskereső portálon felkínált kijevi egy szobás a méltányos ár mellett a következőkkel reklámozza magát: „A lift működik, van víz és fűtés, állandó WiFi, jó kilátás". Háborús idő apróhirdetése egy olyan országban, ahol a brutális támadás miatt nem állt le, de időről-időre megbénul az élet. A Kijevbe - és egész Ukrajnába érkezőknek – szóló hasznos tanácsok között első helyen van, hogy preferálják azokat a szállásokat, amelyeknek saját óvóhelyük van, vagy egy metróállomás közelében találhatók. Az utazóknak tudniuk kell, hogy az ukrán városokban a háborús állapot miatt éjszakai kijárási tilalom van. Télen – azaz az ünnep idején is – éjfél és hajnali öt óra között Kijevben nem szabad az utcán közlekedni, bezárnak az éttermek, taxi, tömegközlekedés sem jár.

Ezzel együtt a turistákat szívesen látják, legalábbis az ukrán állami turisztikai hivatal szerint. A vasutak működnek, a nyugati határátkelők is nyitva vannak. Kell is ez a lehetőség, mert sok millió ukrán menekült külföldre, illetve az országon belül más településekre.

Ezeket nagyon nehéz lesz újjáépíteni, különösen az ország keleti és déli területein, ahol évek óta tart az orosz megszállás és az ukránság, az ukrán nyelv, kultúra és hagyományok elleni irtóhadjárat. A városok programjaiban karácsonyi vásárokra hívnak és kulturális rendezvények is lesznek országszerte. Ha ezt összevetjük az országból érkező háborús hírekkel az állandó orosz rakéta- és dróntámadásokkal, amelyek az energiaszolgáltatók mellett gyakran lakóházakba csapódnak, a kép egyszerre riasztó és optimizmusra késztet.

Akárhogy is van az emberek ragaszkodnak a hagyományhoz, nehéz több éven keresztül nélkülözni a szeretteinket, s ezért sokan a menekültek közül is útnak indulnak, hogy Ukrajnában élő családtagjaikkal ünnepeljenek. A fő hagyományok közé tartozik az édes-mézes-mákos gabonakása családi elfogyasztása. Ezt az ételt közös cseréptálból eszik miután a családfő imádkozott, megáldotta a karácsonyi asztalt. Az asztalnál ülőknek fejenként három kanállal kell enniük a kásából, amelyet ukránul kutjának vagy koljádának neveznek.

Vannak gazdagabb kutják, amelyekben szárított gyümölcs, dió, mazsola esetleg lekvár is van. Ha valaki nem akar bajlódni a gabona főzésével és a keveréssel, megveheti a karácsonyi rituálé fő alkotóját boltban vagy a piacokon is. A karácsonyi asztalon a gabonakása mellett még tizenkét böjtös, azaz hústalan étel van. Ezek: szárított gyümölcsökből főzött kompót, varennyiki, azaz gombával, káposztával, burgonyával töltött barátfüle-szerű tészta, töltött káposzta, amelyben gomba, rizs, esetleg búza, vagy hajdinakása a töltelék, böjtös borscs, azaz céklaleves esetleg gombával, vagy gombás kis barátfülékkel, halleves, sült, vagy párolt hal, párolt káposzta gombával és aszalt szilvával, savanyított, esetleg sült gomba, kásák: hajdina, borsó, bab. De szerepelnek a választható ételek listáján más böjtös ételek, mint a sós hering, vagy sült alma. Valamennyi ételnek vallásos jelentőséget, jelképes erőt tulajdonít a hagyomány. Az asztalon még lennie kell fánknak is, fontos, hogy összejöjjön egy tucat fogás.

A megkérdezett szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az asztalon megjelenő kínálat tájegységekként és persze családonként is különböző. Nyugaton több a gombás étel, a Fekete-tenger közeli részeken és általában délen a halas fogások népszerűek, míg Közép-Ukrajna tágas térségeiben a mákos kutja viszi a prímet. Általában egyetértenek abban, hogy ez a karácsony esti rituális vacsora jellegzetes hagyomány, amelyben az ortodox vallási hagyomány és a népi szokások sajátos ukrán módon olvadnak össze.

Ukrajna több vallású és hagyományú állam, ahol a bizánci eredetű kereszténység a domináns. A nagy többség ortodox, míg a lakosság tizenöt százaléka a görögkatolikus egyház tagja. Utóbbiak főleg az ország nyugati részén élnek. A kárpátaljai görögkatolikus ruszinoknak és ukránoknak önálló egyházszervezetük van, a munkácsi érsekség. Ez az egyház a kora újkorban fogadta el a római pápa főségét, de rítusaiban, hagyományaiban megőrizte a görögkeleti kereszténységet. Ezt példázza az is, hogy a magyarországi görögkatolikusok is az ortodox ukránokéhoz nagyon hasonló karácsonyi ünnepi menüt fogyasztanak.

De melyik templomban ünnepelnek? Az ukránokat ugyanúgy érintette a laicizálódás, mint a teljes Szovjetuniót, ahol az aktív vallásellenes agitáció állami funkció volt. Ezzel együtt

Az ország függetlenségének kikiáltása, tehát 1991 óta létező kérdés az ukrán ortodoxia jogi helyzete. Az egymást követő kormányok folyamatosan törekedtek arra, hogy kijevi székhellyel önállósuljon az ukrajnai pravoszlávia, vesse le magáról a moszkvai patriarcha főségét. Ez a törekvés Petro Porosenko elnöksége alatt, 2018-ban valósult meg. Bartolomeosz konstantinápolyi egyetemes patriarcha korábban kiadott egy tomosznak nevezett okmányt, amelyben autokefalnak, tehát függetlennek ismerte el a több kisebb Moszkva-ellenes egyházból létrejött Ukrajna Ortodox Egyházát (PCU). Ez azt jelentette, hogy egyházjogi értelemben önálló lett a PCU, de ez a fordulat nem késztette a hívőket és a klérust, hogy elhagyják a továbbra is a moszkvai patriarchátus alá tartozó UPC-t, azaz Ukrajna Ortodox Egyházát.

Ez az egyház nevében ekkor még viselte az MP rövidítést, amelyben utalt orosz szervezeti kötődésére. A PCU liturgikus nyelve az ukrán, az UCP az egyházi szláv nyelvet használja a liturgiában.

ahogy korábban a görögkatolikusok is tették. Az orosz propaganda szerint a Nyugat célja, hogy pápistává tegye Ukrajnát, s ezzel a hagyományváltással érvelnek.

Bizonyos fordulatot hozott a 2022. február 24-i orosz agresszió. A moszkvai pátriárka, Kirill röviddel a háború kezdete után teljes mértékben idomult Vlagyimir Putyinhoz, egyháza azóta is az orosz agresszió céljait szolgálja bel- és külföldön. Ennek hatására az UCP ukrán tagegyház deklarálta teljes önállóságát és nevéből törölte az MP jelzést. Az ukrán állam azonban ezzel a helyzettel elégedetlen, a titkosszolgálat az SZBU erős nyomást gyakorol a hagyományos kötődésű papokra és hívőkre, hogy azok csatlakozzanak az autokefálokhoz. Nyikolaj Mitrohin vallásszociológus, aki a brémai egyetem nemzetközi kutató központjának kutatója és a térség egyházi ügyeivel foglalkozik aláhúzza, hogy ezek az „átcsatlakozások” elsősorban az ország nyugati részére jellemző, ahol erős az ukrán nacionalizmus. Az ukrán állami szervek nyomása hatására 2018 óta legfeljebb 200 ortodox lelkész csatlakozott át a PCU-hoz. Kételkedik abban a minapi kijevi közlésben, amely szerint akár ezer templomi közösség is „új ortodoxiához” állhatott át. Az embereket tehát inkább köti papjukhoz a megszokás és a hagyomány, mint az aktuális politika, s feltehetően nem azonosítják a templomot a moszkvai főpappal, aki lelkesen támogatja Ukrajna felszámolását. 

Jöhet kemény orosz támadás az ünnepek alatt

Elutasította a Kreml a Friedrich Merz német kancellár által nyilvánosan javasolt karácsonyi tűzszünet gondolatát. Ukrajna és az ukrán vezetés a háború korábbi éveiben is mindig sürgette az ünnepi fegyvernyugvást (csak Orbán Viktor tavalyi fellépéséből nem kért – a szerk.), de az sosem valósult meg. Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok is támogatja a karácsonyi és újévi fegyvernyugvást, de Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője gyorsan szertefoszlatta a reményeket, még múlt héten bejelentette, hogy Moszkva nem fogadja el a tűzszüneti javaslatot, és nem tervezi a harcok felfüggesztését az ünnepi időszakra sem. A Kreml közlése szerint Oroszország számára elfogadhatatlan olyan fegyvernyugvás, ami nem társul átfogó békeszerződéshez, mert azt az ukránok arra használnák, hogy felkészüljenek a háború folytatására.

Zelenszkij hétfőn azt mondta, az orosz haderő nagyméretű támadásokra készül az ünnepek alatt, ezért megerősítik a nagyvárosok és a civilek védelmét, hiszen a legbrutálisabb orosz támadások rendre az energetikai infrastruktúrát és a nagyvárosokat érik. A kijevi vezetés szerint a tűzszünet elutasítása nemcsak katonai, hanem politikai üzenet is, jelzi, hogy a Putyin-rezsim semmiben sem akar változtatni és bizonyítja, hogy újabb nagy drón- és rakétatámadásokra készül az ünnepek alatt.