Visszafogott kontroll: nem feszült meg az Állami Számvevőszék, valamiért csak 13 állami alapítvány és egyesület pénzügyeit ellenőrizte a 4668-ból

A közélet befolyásolására alkalmas civil szervezeteket ellenőrzött az Állami Számvevőszék, de nem feszült bele. A közhiteles nyilvántartás szerint 4668 ilyen egyesület, illetve alapítvány működik az országban, de ezek közül alig valamivel több mint egy tucat gazdálkodását vizsgálták 2021-24 között, míg további 21 esetben a támogatás felhasználását 2025-ben.

A hivatalos meghatározás szerint azok a civil szervezetek tartoznak ebbe a körbe, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot. Kivételt képeznek a pártalapítványok, a kölcsönös biztosító egyesületek, a szakszervezetek, a sportegyesületek, a vallási közösségek és a nemzetiségi szervezetek. Az egyesülési jog biztosítja, hogy mindenki létrehozhasson ilyen szervezetet valamely társadalmilag hasznos cél megvalósítására. A civil szervezeteknek elméletileg közvetítői szerepet játszanak az állam és nép között, s legfőképpen arra hivatottak, hogy segítsék a társadalmi problémák felismerését és megoldását. Csakhogy Magyarországon ez sem teljesen így működik, hiszen az állam ilyen közérdekű alapítványokon keresztül működtet például egyre több felsőoktatási intézményt, amelynek következményeként az alapítványi modellre átállt intézményeket kizárták az uniós ösztöndíj- és kutatási programokból. De ide tartozik számos kulturális életet befolyásoló alapítvány, vagy éppen a kormánypárt saját ideológiájának terjesztését szolgáló Mathias Corvinus Collegium is. Elméletben. Az ÁSZ által mindösszesen vizsgált négy alapítvány közé (az ellenőrzés alá vont szervezetekből további 9 az egyesület) nem kerültek be.

A 2021-ben elfogadott jogszabály szerint az ellenőrzés célja a közpénzek szabályszerű, cél szerinti és eredményes felhasználásának értékelése. A közhiteles nyilvántartásban 4668 civil szervezet szerepel, ezek csaknem fele-fele arányban egyesületek vagy alapítványok. (Bár az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a folyamatos alakulás, megszűnés miatt nincs egyetlen naprakész adatbázis sem.)

Vagyis a különféle egyesületi, alapítványi vagyonok az állami hiány másfélszeresét tették ki. A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok összvagyonának mintegy felén, 3058 milliárd forinton mindösszesen 34 osztozik. Az átlagos vagyon az alapítványok esetében 2,3 milliárd forintra rúgott, az egyesületeknél „csak” 230 millióra. Az ÁSZ meg is állapítja, hogy az alapítványok nagyobb befolyásolási lehetőséggel rendelkeztek.

A korábban már említett, 1996-ban alapított Mathias Corvinus Collegiumot üzemeltető Tihanyi Alapítvány nem került be a vizsgálandó szervezetek közé, holott az eleinte Tombor András Fideszhez köthető milliárdos és a Matolcsy-féle közalapítványok pénzelte MCC 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelővé és rögtön kapott is az Orbán-kormánytól cirka 500 milliárd forint értékű vagyont. A Mol- és Richter-részvények mellett 130 milliárd készpénzt, valamint Gellért-hegyi, Somlói úti ingatlanokat, amelyeket azóta további ajándékingatlanok sora követett. Kimaradt a volt köztársasági elnök, Áder János felügyelte Kék Bolygó Alapítvány, amely csak jövő februárban nettó 7 milliárd forintot költ egyetlen rendezvényre, a Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállításra és Élményprogramra. Nincs a kiszemeltek között az eredetileg a kínai Fudan Egyetem építésére létrehozott, majd Tudás-Térre átkeresztelt alapítvány sem, amely 2021-ben 600 millió forint tőkét, 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrást és összesen 17,8 hektárnyi ingatlant kapott 12,7 milliárd forint értékben. 

Az ÁSZ összesen 13 civil szervezet 2021-2024 közötti gazdálkodását, valamint a 2025-ben kiosztott támogatások közül 21 hasznosulását vizsgálta. A vizsgált szervezetek közül négy működött alapítványi formában, ötnek Budapesten van a székelye. Köztük volt a honi kulturális életre erős befolyással bíró Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amelynek vagyona javarészt a szerencsejáték-bevételekből származik, évi költségvetése rendre 10 milliárd felett van, a pénzosztást Bús Balázs korábbi fideszes óbudai polgármester irányítja. Vizsgálták a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztő Zrt.-t, amelyből a Transparencynek úgy kellett kiperelnie, hogy mire is szórja a pénzt, de úgy se adták ki a teljes listát. A legutóbbi akciójuk a kormány kocsmaprogramjának támogatása. Vizsgálták a Tempus Közalapítványt, amely a felfüggesztett Erasmus-programok helyett a Pannónia ösztöndíjprogramot és a nemzetközi hallgatók idecsábítását célzó Stipendium Hungaricumot szervezi. Utóbbi keretében 300 milliárdot költöttek el 10 év alatt. Az ÁSZ által szintén górcső alá vett Bethlen Gábor alapkezelő legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyes ajánlása alapján, két nap alatt pályázat nélkül kapott 300 millió forintos támogatást, hogy abból pénzelje a Tisza Párt lejáratására gründolt Mesterséges Intelligencia Kutatóintézetet.

Az ÁSZ arra jutott, hogy a szervezetek a „támogatásokat eredményesen használták fel”. Külön kiemelték, hogy a vizsgált szervezetek által rendezett programok és rendezvények széles körű médiajelenléttel bírtak 11 esetében. A 13-ból 5 szervezet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el a beszámolóját, 9 működtetett saját honlapot a tevékenysége bemutatására, de ebből is csak kettő tett eleget a közzétételi kötelezettségének. Három nem tette közzé a számviteli beszámolóját, három pedig hiányosan tette. A 21 támogatásból 16 esetében határidőre elszámoltak a pénzzel, 15-nél a felhasználást igazoló bizonylatokat is sikerült benyújtani. Az Európai Számvevőszék kevésbé volt elégedett: a magyar helyzettel is foglalkozó idei különjelentésük szerint a nem-kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás – bár a 2018-as ellenőrzési tapasztalatok óta javulás mutatkozott – átláthatósága továbbra sem kielégítő.