December elején két év után újra karácsonyfát állítottak Betlehemben, az ünnepi fényekkel együtt a városba visszatért a remény. Jézus szülővárosának gazdasága a szent helyek idegenforgalmára épül. A Covid-járvány, majd a gázai háború miatti lezárások óriási nehézségeket okoztak a városban és környékén.
A betlehemi karácsonyfa december 6-i felállításakor Maher N Canawati, a ciszjordániai város polgármestere az al-Dzsazíra pánarab televíziónak azt mondta, hogy az ünnepi kivilágítással és a karácsonyfával újra akarták éleszteni a reményt Betlehem lakói és az összes palesztin számára, s ezt a reményt el akarták juttatni Gázába és a világba.
„Az emberek még a pusztítás közepette is emlékeznek a fény csillogására”
– mondta a polgármester, aki a nemzetközi médiának nyilatkozó más helyi palesztin megszólalókkal egyetemben azt hangsúlyozta: az idei karácsonyi ünnepségnek kettős jelentése van a palesztinok számára, „a remény és az izraeli ostrom alól való felszabadulás iránti vágy”. A polgármester arra hívta a világ zarándokait, hogy látogassanak el Betlehembe, mondván: a turizmus a szolidaritás kifejezése a háború gyötörte palesztinokkal.
A városvezetés az év végéig napi 3000 zarándokkal számolt, ami azért elmarad a korábbi, békés évek idegenforgalmához képest.
Az adventi időszakban elsősorban a helyi, ciszjordániai és az Izraelben élő palesztinok érkeztek a városba; december 20-ától indult az új hullám, amikor már egyre több keresztény zarándok is megy a Szentföld különböző helyszíneire, elsősorban Betlehembe. Jelenleg azonban a külföldi turisták aránya még csupán 20 százalék.
A palesztin lakosság túlnyomó többsége szunnita muszlim vallású, a keresztények részaránya alig két százalék. Történelmileg nem mindig volt ez így, az 1948 előtti Palesztina lakosságának mintegy 12,5 százalékát adták. Ma Ciszjordániában, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben 200 ezer palesztin keresztény él, ami a lakosság 1-2 százaléka, de a palesztin területek gazdaságának motorja mindmáig a kereszténységhez kötődő idegenforgalom. A legtöbb palesztin keresztény görög ortodox és római katolikus. Főképp Betlehemben, Rámalláhban, Nábluszban és Jeruzsálemben élnek, Gázában a keresztény lakosság száma már 1000 fő alatt van.
Pierbattista Pizzaballa, Jeruzsálem latin pátriárkája (aki a legutóbbi pápaválasztás egyik favoritjának számított) William Shomali latin pátriárka vikáriussal és egy kis küldöttség kíséretében pénteken Gázába, a Szent Család-plébániára látogatott. A pátriárka a helyi papokkal és hívekkel a humanitárius segítségről és a helyreállítási erőfeszítésekről is egyeztetett.
XIV. Leó pápa Betlehembe küldött üzenetében biztosította a lakosokat arról, hogy a várost a szívében és imáiban hordozza, s arra törekszik, hogy a palesztinok szenvedésének vége legyen. A gázai lakosokat pedig arra buzdította, hogy ne adják át magukat a kétségbeesésnek.
A Szentföld karácsonya nem néhány napos ünnep, valójában csaknem egy hónapig tart. A nyugati kereszténység adventje és 24-én kezdődő karácsonya után következik az ortodox karácsony, amelynek (a Julianus-naptár szerinti) szentestéje január 6-án van. De még ezzel sem fejeződik be a karácsonyi időszak, az örmény karácsonyt (és vízkeresztet) majd csak január 19-én ünneplik.
