karácsony;Orbán Viktor;béke;hazugságvizsgáló;orosz-ukrán háború;

A békés karácsony hete

Azt állította Orbán Viktor (a Magyar Nemzetnek adott interjújában), hogy „az Európában érezhető háborús feszültség Nyugat-Európa és az Európai Unió hanyatlásának a következménye”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a háborús feszültség egész egyszerűen a háború következménye. Azé a háborúé, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen lassan már négy évvel ezelőtt. Igaz, Orbán Viktor szerint már az sem világos, hogy ki indította, ugyanakkor azt meg annál világosabban látja, hogy a háború oka Európa hanyatlása. Ceterum censeo Ucrainam esse delendam?

Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy ha Európában „nem tudják felvenni a versenyt a gyorsabban fejlődő térségekkel, akkor hadigazdasággal próbálnak növekedést generálni. Ez a döntő oka annak is, hogy az európaiak beleálltak az orosz-ukrán háborúba”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az Unió tagállamai az első két évben csak nagyon vonakodva próbáltak több pénzt költeni a hadiiparra, és az Unió lényegében csak azóta kötelezte el magát a védelmi ipar jelentős fejlesztése mellett, hogy tavaly Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást. Az új elnök ugyanis azonnal követelni kezdte a hadikiadások nagymértékű növelését a NATO-ban, másrészt csökkentette Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, amit így Európának kellett pótolnia. Vagyis Európa felfegyverkezését Trump kényszerítette ki. Egyébként pedig mintha Orbán Viktor is megígérte volna amerikai fegyverek importját és a magyar hadiipar fejlesztését, sőt az Európai Uniótól elképesztő nagyságú, 16 milliárd eurónyi hitelt is igényelt erre a célra. Most akkor beszállunk a jó kis üzletbe, de közben őket gyalázzuk, hogy milyen bűnös játékot játszanak?

Azt állította Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (az Index-nek adott interjújában), hogy az idei 3-6 százalékos növekedésre vonatkozó jóslat „nem légből kapott szám volt. A magyar gazdaság képes erre.”

Ezzel szemben a tény az, hogy nem képes. Az elmúlt 30 évben csak egyetlen egyszer haladta meg a növekedés a 6 százalékot, 2021-ben, amikor a covid-járvány miatti előző évi hatalmas visszaeséshez viszonyítva ugrott ki ennyire a GDP. 30 év alatt pedig nemhogy a 6, de még az 5 százalékot is csak két esetben múlta felül a növekedés. A magyar gazdaság növekedési képessége a szakértők szerint inkább 2 százalék körül van, amit csak az uniós támogatás tud 3-4 százalékra emelni. Az meg, mint tudjuk, Orbánék jó- vagy rosszvoltából mostanában nemigen van.

Azt is állította a miniszter (ugyanott, a gazdasági bizonyítványt magyarázva), hogy „az energiaárak még mindig nagyjából másfélszer magasabbak, mint a válság előtt. (…) 2021-ről 2022-re az energiakitettség 4 százalékról 10 százalékra ugrott, az energiaszámla 6,8 milliárd euróról 16,8 milliárdra nőtt. (…) Ez a veszteség azóta is velünk van.”

Ezzel szemben a tény az, hogy nincs velünk. A földgáz ára nemhogy az Ukrajna elleni orosz agresszió előtti szintre esett vissza, hanem a 2021 tavaszi szinten van, a nyersolajé pedig még annál is alacsonyabban. A miniszter a levegőbe beszél, majd légből kapott számokkal dobálózik. Igazi politikai légtornász.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.