Vasárnap rendezték meg az előrehozott parlamenti választást Koszovóban, valószínű azonban, hogy nem hoz megnyugvást a köztársaság számára, és csak inkább megerősítette azt a patthelyzetet, amely miatt február után ismét az urnákhoz kellett járulniuk a helyieknek. Albin Kurti pártja, az Önrendelkezés ugyan minden bizonnyal ismét megszerzi a legtöbb mandátumot, ám egyetlen párt sem kíván koalícióra lépni vele.
Albin Kurtit kompromisszumképtelen vezetőnek tartják, a politikai válság mélységét jól mutatja, hogy az előző parlamentben még az alapvető tisztségek betöltése is nehézségekbe ütközött. A házelnök megválasztásához hónapokra és tucatnyi sikertelen próbálkozásra volt szükség, miközben a kormány és az ellenzék kölcsönösen egymást vádolta az intézményi bénultságért. Ha a következő hónapokban sem sikerül kormányt alakítani, és a parlament képtelen lesz a szükséges kétharmados többséggel államfőt választani, akkor Koszovó alighanem ismét új választások elé néz.
A koszovói politikai bizonytalanságnak kézzelfogható gazdasági következményei vannak. A költségvetési források befagyasztása nyomán nem tudták emelni a közalkalmazottak bérét.
A koszovói gazdaság ráadásul eleve törékeny: nagymértékben függ a külföldön dolgozó diaszpóra hazautalásaitól (ez a GDP 13 százalékát adja), a munkanélküliség magas (25 százalékos), s az állam pedig még mindig jelentős nemzetközi segítségre szorul. E helyzetben a politikai bénultság tovább rontja a gazdasági kilátásokat és növeli a társadalmi elégedetlenséget.
Albin Kurti a kampányban látványos ígéretekkel próbálta mozgósítani híveit, például 100 eurós egyszeres juttatással kecsegtette a nyugdíjasokat. Emellett infrastrukturális fejlesztéseket, a hadsereg megerősítését és az egészségügy rendbetételét is kilátásba helyezte.
A kormányfő nacionalista–szuverenista, a helyi szerb kisebbséggel szemben konfrontatív politikája szintén problematikus. Ez a megközelítés 2023-ban az Európai Unió szankcióit váltotta ki. Miután Pristina idén októberben a nagy külső nyomásra engedélyezte négy, többségében szerbek lakta településen szerb polgármesterek megválasztását, az EU jelezte: kész feloldani az országgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket, és felszabadítani a Koszovó számára előirányzott 216 millió eurós pénzügyi támogatást, amelyet addig befagyasztottak. Ennek ellenére a Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat is – továbbra is a szerb önkormányzatok teljes autonómiáját és a Szerbiával való kapcsolatok normalizálását követeli Koszovótól.
A pristinai parlament 120 tagú: száz mandátum az albán pártoké, tíz a szerb, további tíz pedig a többi nemzeti kisebbség képviselőié. A kormányzó többséghez 61 mandátum szükséges.
