Ellenzéki képviselők szerint ez a lépés a város vagyonának újabb kiárusítása. Emlékeztettek: a település tavaly adta el az egyik legnagyobb értékű ingatlanát, a sétáló belvárosban lévő volt kaszinóépületet, amely az utóbbi évtizedekben előbb Ifjúsági Házként, majd a Kepes-hagyatékot kezelő gyűjteményi központként működött. A klasszicista épületet egymilliárd forintért a katolikus egyház vásárolta meg, hogy milyen forrásból, arra egyelőre nem kaptunk választ.
A Bitskey Aladár uszoda Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész tervei alapján épült, 2000-ben nyílt meg, s egyedülálló faszerkezetével a magyar organikus építészet egyik kiemelt értéke. Az épület idén műemléki védettséget kapott, ami tovább növeli megőrzésének és szakszerű felújításának fontosságát. Az uszoda jelenleg az önkormányzat tulajdona, üzemeltetője az Eger Termál Kft.
A működtetés évi 100-150 millió forintos közvetlen veszteséget jelent a város számára, az Eger Termál Kft. éves nyereségét is teljes egészében felemészti.
Így az uszoda üzemeltetése összességében mintegy 300 millió forintos éves mínuszt okoz. A létesítmény több alapvető műszaki rendszere elavult: a légtechnikai rendszer, a vízgépészet és a belső faszerkezet állapota miatt a felújítás halaszthatatlanná vált – indokolta Vágner Ákos fideszes polgármester egy közleményben, miért adják az államnak az emblematikus épületet. Szavai szerint Eger költségvetése továbbra is jelentős feszültségekkel küzd, s annak ellenére, hogy a kormány egyedi döntéssel 2 milliárd forintos működési támogatást biztosított 2025-ben a városnak, az nem teszi lehetővé a nagy értékű, átfogó uszodafelújítás önálló finanszírozását.
Kritikus a helyzet Egerben, az önkormányzat elkezdte felélni a város vagyonátAz elmúlt hónapokban az önkormányzat előzetes tárgyalásokat folytatott az Építési és Közlekedési Minisztériummal, így a sürgős felújításokhoz 370 millió forintos minisztériumi támogatást vehet igénybe. Ennek révén felújíthatják a teljes légtechnikai rendszert, a belső faszerkezet megóvása érdekében ugyanis ez a legkritikusabb feladat. Alpin technikával át is festik majd a faelemeket – ilyenre az elmúlt 25 évben mindössze két alkalommal került sor. Az idén augusztusban megjelent, a következő tíz év fejlesztési irányait rögzítő kormányhatározat közel ötmilliárd forintot irányoz elő a az uszoda felújítására és korszerűsítésre a 2031–2035 közötti időszakra. Így a polgármester szerint biztosított lesz az épület műemléki értékeinek szakszerű megóvása, a szükséges felújításokat hosszú távon is biztosítják a lakosság és a sportegyesületek számára pedig biztosítják a stabil uszodai szolgáltatásokat.
Kezd rutinná válni, hogy sürgősségi előterjesztésként tolnak be olyan ügyeket, amelyek hosszú évekre bebetonozzák a város sorsát, többnyire rossz irányba
– kommentálta a döntést Domán Dániel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi önkormányzati képviselője. - Ha a kormány valóban segíteni akarna, nem tulajdont venne el, hanem működést finanszírozna. Évek óta több mint tízmilliárd forintot szívott ki Egerből különféle sarcokkal. Ugyanaz a forgatókönyv, mint az Ifjúsági Háznál, vagy éppen az egyetemnél: a hatalomgyár átmenti a vagyont. Tragikus, hogy évekig ki tudja hány milliárdnyi egri közpénzt öntöttünk az uszodába, más városi feladatoktól elvéve a forrást, most pedig legyintve odaajándékozzuk az államnak. Ha valaki ennek képes tapsolni, azzal tényleg nehéz mit kezdeni. Nem lehet annak örülni, hogy Eger úgy szabadul meg a működési költségektől, hogy közben az állam brutális mértékű vagyont koboz el - mondta. Hozzátette: azért nem tudja a város működtetni ezeket az intézményeket, épületeket, mert az önkormányzati finanszírozás rohad. A kormány rohasztja. És akik a polgármester kabinetirodáján ehhez asszisztálnak, azoknak legyen világos, hogy nem technikai kérdésben működnek közre: abban segítenek, hogy az önkormányzatiság utolsó működő darabjait is felszámolják.
