Szuperfelbontású űrfelvételek szállítására hirdetett tendert a Magyar Államkincstár (MÁK) novemberben. Nem először. A közbeszerzési kiírás szerint Magyarország meghatározott területére vonatkozó multispektrális űrfelvételeket 2026. április 25. - 2026. június 30. közötti időablakban kell elkészíteni, ha nagyon rosszak a meteorológiai viszonyok akkor ez 10 nappal meghosszabbítható. Az űrfelvételeknek Magyarország területének a 34 százalékát – vagyis 31 962 négyzetkilométert kell lefedniük. Lehetőség szerint a többi szomszédos területről készült felvételhez legjobban illeszkedő, legkevésbé havas, felhős vagy éppen párás felvételeket várnak. A közbeszerzést idén le is zárták volna azzal, hogy a szerződés április 25-én lépne hatályba. December 15-én azután módosították a pályázati kiírást, benne a szerződéstervezettel, az új ajánlattételi határidő január 7-re változott. De úgy tűnik ez se volt elég a jogorvoslati eljárás kivédésére, mivel karácsony másnapján a GeoAdat Szolgáltató és Informatikai Kft. megtámadta a tendert. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálódni kezdett.
De mire kellenek a Magyar Államkincstárnak szuperfelbontású űrfelvételek? Ráadásul évről-évre. Tavaly az ideihez hasonló minőségű, csak éppen kétszer akkora területre, Magyarország nagyságrendileg 67 százalékára adott megrendelést az MÁK. A munkát a most jogorvoslati kérelmet benyújtó GeoDat Kft. végezte el nettó 225 millió forintért.
A 2024-es nagy felbontású űrelvételeket a GeoIQ Imaging kft. szállította nettó 393 millióért, a megrendelés akkor is az ország több mint 60 százalékára vonatkozott. Nagy pénzek múlnak azon, hogy mit mutatnak a felvételek. A magas felbontású képeken minden apró részlet látszik, így jól nyomon követhető növényzet állapotváltozása is.
Magyarország 2023-2027 között az Európia Unió által indított Közös Agrárpolitika (KAP) program keretében mintegy 8,4 milliárd euró értékű stratégiai tervet fogadott el, amely összesen 5,3 ezer milliárd forint uniós támogatás felhasználását teszi lehetővé. A pénz több mint felét, 2,9 ezer milliárd forintot vidékfejlesztésre, a többit, cirka 2,4 ezer milliárd forintot közvetlen támogatásokra fordítják.
Gulyás Gergely: Nem lesz magyar műholdA területalapú támogatások jogosultsági feltételeinek betartása érdekében a Magyar Államkincstárnak be kell gyűjtenie és automatikusan fel kell dolgoznia az Európai Űrügynökség Sentinel műholdcsaládjának felvételeit.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának megbízásából az agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettjeiről szóló tavaly publikált
uniós tanulmány szerint Magyarországon a Csányi Sándorhoz, illetve Mészáros Lőrinchez köthető agrárcégek kapták a legtöbb támogatást az Európai Uniótól a közös agrárpolitikai (KAP) keretein belül a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban.
A jelenlegi ciklusban jelentősen változott a támogatások struktúrája, ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent az itthon erről elérhető információk mennyisége is. 2022-ben mindenesetre még mindig a Csányi-Mészáros agrárérdekeltségei húztak a legtöbbet az uniós zöld-forrásokból. Ez vélhetőleg még az űrfelvételeken is látszik.
Rászáll a városokra a Magyar Államkincstár, most először vizsgálja megyeszékhelyek gazdálkodását