Puskaportól köhög a gazdaság, Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja egyre jelentősebb terheket ró az orosz államra

Oroszországban január elsejével két százalékkal 20-ról 22-re emelték a hozzáadott érték adót, az áfát. Ez gyakorlatilag minden árut és szolgáltatást érint, és áremelkedést fog okozni annak ellenére, hogy a szociálisan fontos termékekre, köztük az élelmiszerekre, gyógyszerekre, gyermekruházatra érvényes 10 százalékos kedvezményes adókulcs továbbra is megmarad. Az orosz jegybank elnöke rövid távú áremelkedésre számít, és ezzel az elemzők többsége nagyjából egyetért. Alekszandr Prokopenko, a berlini Carnegie Oroszország és Eurázsia Kutatóközpont tudományos munkatársa ugyanakkor megjegyzi, hogy az intézkedés azzal a veszéllyel jár, hogy az árak új szintre lépnek, és onnan fognak tovább növekedni. A vásárlóerő és nyomában a lakossági fogyasztás mindenképpen csökkenni fog, az oroszok ezután kevesebb árut és szolgáltatást tudnak majd megvenni. Intő jelek pedig már az elmúlt hónapokban is látszottak: októberben és novemberben például a korábbinál nagyjából tíz százalékkal kevesebb tej vagy kása fogyott a boltokban. Az orosz fogyasztási szokások ismeretében ez meglehetősen szokatlannak számít.

Az orosz gazdaság azonban az elmúlt hónapokban nemcsak a politikai, de a gazdasági vezetés számára is váratlan fordulatokat produkált, és ezt nagymértékben éppen a növekvő háborús költségek okozták. Az orosz gazdasági vezetők 2025 elején derűlátóbb jövőt képzeltek el maguknak. Áprilisban még úgy gondolták, a hazai össztermék, a GDP növekedése 2,5 százalékos lesz, aztán júniusban ezt egy százalék körülire voltak kénytelenek módosítani. Eközben, elsősorban a magas, a szovjet idők óta rekordszintre, a költségvetés 41 százalékára növő hadikiadások miatt a büdzsé hiánya az eredetileg tervezett 1,2 ezer milliárd rubelről 5,7 ezer milliárd rubelre nőtt. Drasztikusan növekvő hiány, lassuló gazdaság – ez a rövid képlet.

A BBC orosz szolgálatának szerkesztője, Olga Samina szerint 2025 fordulópontot jelent az orosz gazdaságban, elsősorban abban, hogy az Ukrajna ellen indított teljes körű háború kezdete óta halmozódó gazdasági problémák egyre szembetűnőbbé váltak. Emlékeztett rá, hogy Elvira Nabiullina jegybankelnök már a háború második évében figyelmeztetett a gazdaság túlfűtöttségének veszélyeiről. A katonai szektoron keresztül egyre több pénz került az orosz gazdaságba, a hadiipari termékeket előállító vállalatok fokozták termelésüket, egyes gyárak elkezdtek több műszakban dolgozni, az ott dolgozók mind többet kerestek, futott a szekér. Aztán egyszerre csak már nem lehetett többet termelni, mert elfogytak a kapacitások és a munkaképes emberek. A gazdaság egy ideig a határainál működött, majd csökkenni kezdett a növekedés, és egyelőre nem látszik, meddig tart ez a lassulás, mikor lehet számítani megint növekedésre. Tavaly az első félévben az orosz kormányban még azt remélték, hogy az idén akár 2,4 százalékos is lehet a növekedés, de nem sokkal később már 1,3 százalékra módosították az előrejelzést. Olga Samina megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valuta Alap, az IMF viszont csak 1 százalékra számít, a Világbank pedig még alacsonyabb, 0,8 százalékos növekedést jósol az orosz gazdaságnak. A BBC szakértője ezért inkább azt látja reálisnak, hogy folytatódik a lassulás, és az orosz vezetésnek újra ki kell találnia, hogy mit tegyen a költségvetéssel, amikor pedig már nincsenek könnyű megoldások: a gazdasági erőforrások csaknem kimerültek, és számolni kell továbbá azzal, hogy a Trump-kormányzat a béketárgyalások kedvezőtlen alakulása miatt bármikor újabb szankciókat vezethet be, és az olajárak még jobban eshetnek.

Mindez egyre nehezebbé és költségesebbé teszi az ukrajnai agresszív háború folytatását, egyelőre azonban semmi nem utal rá, hogy a Kremlben a háború befejezésében, vagy akárcsak tűzszünetben gondolkodnának. Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is azt gondolja, hogy erőforrásaik kimeríthetetlenek, miközben az elmúlt hónapokban voltak már olyan nyilatkozatai, amelyekben maga is elismerte, hogy bajok vannak az orosz gazdaságban. A karácsony előtt tartott négy és félórás évértékelőjében, amely több tekintetbe inkább egy maratoni show-ra hasonlított, megint a kincstári optimizmus dominált: szerinte igazából csak az alacsony termelékenység a gond. Erre és a lakosság hagyományos tűrőképességére alapozva biztos a győzelmében.

Az amerikai fegyveres erők volt európai főparancsnoka, Ben Hodges nyugalmazott tábornok a Bildnek adott év végi interjújában tévesnek tartja ezt a meggyőződést, és arra hívja föl az európaiak figyelmét, hogy fokozzák a gazdasági nyomást Oroszországra. Hodges szerint a háború befejezéséről Moszkvában döntenek, ezért az addig folytatódik, ameddig Putyin nem fogja föl, hogy nem nyerhet. Nyilatkozatából az UNIAN ukrán hírügynökség kiemelte: Európának világosan meg kell mutatnia, hogy mindent megtesz, hogy támogassa Ukrajnát a siker elérésében, és nem fogad el rossz alkut. Ha például megállítják az orosz „árnyékflotta” hajóit, amelyek a Balti-tengeren európai államok mellett haladnak el, akkor a Kreml már 2026 végére elveszíti a háború folytatásának lehetőségét – vallja a nyugalmazott amerikai tábornok. Az orosz gazdaság jelenlegi állapota kétségtelenül gyöngébb, mint akár néhány évvel ezelőtt, így egy fokozott nyomásnak nyilvánvalóan kevésbé tudna ellenállni.