Az emberek nem értenek egyet azzal, hogy a Fidesz kvázi a tisztségébe betonozza Sulyok Tamás köztársasági elnököt – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített reprezentatív felméréséből.
Egy 2026. január 1-jétől hatályos, az Alkotmánybíróság működéséről szóló törvény módosítása értelmében mostantól a parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását a Polt Péter által vezetett testület jóváhagyása nélkül. Ehhez korábban elég volt az Országgyűlés sima többségének határozata is.
Előremenekül a Fidesz, törvénymódosítással akadályozná meg, hogy az Országgyűlés félreállítsa Sulyok TamástSándor-palota: Sulyok Tamás több évtizedes alkotmánybírói tudása alapján kérte a köztársasági elnök jogállásának módosításátA Publicus Intézet kutatásából kiderült, a magyarok 48 százaléka hallott arról, hogy a Fidesz ilyen módon igyekszik erősíteni Sulyok Tamás pozícióját a 2026-os választások és egy esetleges kormányváltás előtt. Míg a kormánypárti szavazóknak kevesebb, mint negyede (23 százalék), az ellenzékieknek több mint kétharmada (68 százalék) hallott a törvénymódosításról, a bizonytalanok között pedig 35 százalék ez az arány.
A kormány lépésével, amely értelmében Sulyok Tamás sokkal nehezebben lenne félreállítható egy új parlamenti többség által, az összes megkérdezett 62 százaléka nem, további 6 százalék pedig inkább nem ért egyet. Csupán 13 százalék válaszolt úgy, hogy egyetért a törvénymódosítással, 3 százalék pedig az „inkább egyetért” válaszlehetőséget jelölte meg. A döntést a Fidesz szavazóinak 41, az ellenzékieknek viszont csak 8, a bizonytalanoknak pedig 9 százaléka támogatja.
Azzal a kijelentéssel 44 százalék egyetért, további 8 százalék pedig inkább egyetért, hogy „a köztársasági elnök pozíciójának bebetonozása azt jelzi, hogy a Fidesz választási vereségre készül”. Ennek ellenkezőjét 34 plusz 4 százalék gondolja, ők nem, vagy inkább nem értenek egyet ezzel az értékeléssel. 11 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Tízből nyolc ellenzéki viszont ezt a magyarázatot gondolja valósnak a törvénymódosítás hátterében, a Fidesz szavazói közül viszont csak minden tizedik gyanakszik erre.
Sulyok Tamás senkinek nem adott kegyelmet az elmúlt fél évbenArról megoszlik az emberek véleménye, hogy vajon mekkora súlya van Magyarországon a köztársasági elnöknek. A kutatásban résztvevők 34 százaléka gondolja, hogy nagy mértékben gátolná egy esetleges új kormány munkáját, ha a Fidesz által megválasztott köztársasági elnök a hivatalában marad, 28 százalék szerint „valamennyire, de nem jelentős mértékben” lehetne gátja a munkának. A válaszadók 21 százaléka szerint viszont egyáltalán nem számít ilyen szempontból, hogy Sulyok maradna-e a hivatalában. (A résztvevők 16 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre.)
Legnagyobb, 51 százalékos arányban az ellenzékiek gondolják, hogy Sulyok Tamás nagy mértékben keresztbe tehetne egy új kormány munkájának, ez az arány a Fidesz szavazói között csupán 11, a bizonytalanok között 24 százalék. A kormánypárti szavazók gondolják a legnagyobb számban, hogy a köztársasági elnök nem lenne képes érdemben akadályozni a kormányzást: 42 százalékuk vélekedik így.
A Publicus Intézet korábban 2025 szeptemberében tett fel kérdéseket a köztársasági elnök szerepéről lapunk megbízásából, az akkori, szintén reprezentatív eredményekből az derült ki, hogy az emberek 51 százalékos többsége szerint Sulyok Tamás nem független a magyar kormánytól, márpedig a megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) szerint a köztársasági elnöknek igenis a pártpolitika felett álló független embernek kellene lennie. Sulyok Tamást akkor a válaszadók 43 százaléka nevezte megosztó figurának, és csak 22 százalék mondta, hogy inkább egységet teremt.
Orbán nem tervezi
„Nem tervezem, hogy átadom a hatalmat Sulyok Tamás köztársasági elnök úrnak, úgyhogy marad a mostani berendezkedés” – jelentette ki Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján. A Bloomberg érdeklődött arról a kormányfőnél, az esetleges választási győzelem után tervezik-e, hogy átállnak az elnöki rendszerre.
