A 2025 őszén jelzett HPAI (Highly Pathogenic Avian Influenza), azaz az erősen patogenikus madárinfluenza kiterjedt megjelenése utoljára 2016-ban fordult elő: az elmúlt harminc napban kontinensünk szinte minden országában, köztük Magyarországon – Békés, valamint Csongrád-Csanád vármegyében –összesen 162 baromfigazdaságban, 36 vadon nevelő telepen, valamint az eredeti élőhelyén 2310 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. A patogenitás kifejezésen a biológusok azt értik, hogy egy mikroorganizmus (vírus, baktérium vagy gomba), illetve valamely parazita (élősködő) képes betegséget okozni az emberekben és/vagy az állatokban. Ennek következményei súlyosságuk miatt akár olyan mértékűvé duzzadhatnak, hogy az állategészségügy már alig-alig tud megküzdeni a veszéllyel, emiatt újabb világjárvány lehetősége fenyeget. A madárinfluenza olyan mértékben is elterjedhet, mint az az influenzatörzs, amelyik évről évre – szinte már megszokott módon – az embereket tömegesen fertőzi meg.
A madárinfluenza elsősorban vadon élő madarak megbetegedése, de a házibaromfi-félék, víziszárnyasok is tömegesen szenvedhetnek tőle. Ráadásul ma már egyes emlősöket – köztük a tejelő teheneket és más háziállatokat – is megfertőz. A fertőzés jelentős gazdaságikár-okozása mellett az egészségügyi kockázata sem elhanyagolható. A megbetegedést leggyakrabban a H5N1 és a H7N9 törzsek okozhatják. (Az első számjegy egy-egy önálló törzset jelöl, a második pedig ezek egymás után kialakuló mutánsait.)
Mint minden influenzavírus, ez is Ázsia felől érkezve fertőzi meg a világot, elsőként Európát, majd innen terjed tovább.
A madárinfluenzánál is fellelhető az a szezonális ciklikusság, ami az emberiséget fertőző influenzatörzseket szintén jellemzi. Ma már tudjuk: a madárinfluenza a vadon élő szárnyasok között tömeges pusztulást okoz, s hasonló következményekkel járna a járvány a háziállatoknál is, de ezt megelőzendő a fertőzés megjelenésekor azonnal leölik a még nem megbetegedett állatokat is, mivel ilyenkor az egész állományt fertőzöttnek minősítik. Ezt követően mindenütt szigorú szabályokat vezetnek be a megbetegedések felszámolása érdekében. A vadon élő állatoknál célszerűnek véli az európai hatóság a vonulási útvonalak, táplálkozási és költőhelyek minél alaposabb felderítését. Nagy-Britanniában különösen tartanak attól, hogy a betegség állatról emberre is átterjedhet.
Mint a BBC beszámolt róla, 2025 elején az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége (UKHSA) megerősített egy madárinfluenza-esetet egy délnyugat-angliai embernél, akinek kenetmintái bízonyítékul szolgálhattak arra, hogy a madarakban is megtalálható H5 típusú vírusról van szó. Megállapították, hogy az esetet nagyszámú fertőzött madárral való szoros, rendszeres érintkezés idézte elő. Ugyanakkor az UKHSA tudományos vezetője, Isabel Oliver azt mondta a lapnak: „Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az Egyesült Királyságban kimutatott törzs emberről emberre terjedhetne, de tudjuk, hogy a vírusok folyamatosan fejlődnek, és továbbra is szoros figyelemmel kísérjük a helyzetet. A jövőben is kritikus fontosságú, hogy az emberek ne érjenek hozzá beteg vagy elhullott madarakhoz.” Ma egyébként a szigetországban az a nézet uralkodik, hogy a lakossági kockázat alacsonynak tekinthető, és a jelentett madárinfluenza-esetek többsége fertőzött madarakkal vagy szennyezett felületekkel való közvetlen (védekezés nélküli) érintkezés után fordul elő.
