Halálbüntetést kért a különleges ügyészség a korábbi államfőre, Jun Szogjolra, akit azzal vádolnak, hogy gyakorlatilag felkelést indított, amikor 2024. december 3-án kihirdette a hadiállapotot - írja a The Korea Times.
A vádhatóság szerint ez példátlan lépés volt, amely súlyosan rombolta az alkotmányos rendet. A halálbüntetésre vonatkozó indítvány a büntetőper zárótárgyalásán hangzott el. A fejlemény kiemelt fordulópontnak számít Dél-Korea modern kori alkotmányos történetének egyik legsúlyosabb ügyében. Az ország büntető törvénykönyvének értelmében a felkelés vezetéséért mindössze háromféle büntetés szabható ki: halálbüntetés, életfogytiglani börtön kényszermunkával, illetve életfogytiglani börtön kényszermunka nélkül. Határozott idejű vagy felfüggesztett büntetés ebben az esetben nem lehetséges.
Jun Szogjol a vádhatóság szerint azért visel felelősséget, mert a fegyveres erők és a rendőrség bevetésével megpróbálta megingatni az alkotmányos rendet, és akadályozta a Nemzetgyűlés működését. Álláspontjuk szerint ezek a lépések komoly veszélyt jelentettek a demokratikus berendezkedésre, ezért a jogszabályok által lehetővé tett legsúlyosabb büntetés kiszabását tartják indokoltnak.
Letartóztatási parancsot adtak ki Dél-Koreában a volt kormányfő ellen, a gyanú szerint segített a hadiállapot kihirdetésébenA bíróság elrendelte a volt dél-koreai elnök letartóztatásátAz egyik ügyész úgy fogalmazott: a hadiállapot körüli válság idején Szogjol nem tett eleget annak az alapvető kötelességének, hogy megvédje az alkotmányt és az emberek szabadságjogait. Ehelyett súlyosan sértette az állam biztonságát, valamint az állampolgárok mindennapi biztonságérzetét és megélhetését. Megítélése szerint ebből a nézőpontból a hadiállapot célja, alkalmazott eszközei és végrehajtása egyaránt államellenes cselekménynek tekinthetők. Szerinte a korábbi politikus semmilyen jelét nem adta annak, hogy belátná azokat az alkotmányos károkat, amelyeket a döntéseivel okozott. Úgy fogalmazott, hogy az ügy valódi vesztesei az állampolgárok, akik hosszú évtizedeken át küzdöttek azért, hogy megvédjék demokratikus jogaikat az autoriter hatalommal szemben. Az ügyészség azt is Szogjol terhére rótta, hogy a hadiállapot kihirdetésével a bíróságok és a törvényhozás feletti ellenőrzést akarta megszilárdítani, és ezzel meghosszabbítani saját hatalmát. Különösen súlyosnak nevezték az állami eszközökkel és erőforrásokkal való ilyen jellegű visszaélést.
Hét magas rangú katonai és rendőri vezetőt is bíróság elé állítottak, köztük Kim Jonghjün volt védelmi minisztert és Cso Dzsiho egykori országos rendőrfőkapitányt. Az ügyészség szerint mindannyian bűnsegédként vettek részt az eseményekben, mivel kulcsszerepet játszottak a felkelés végrehajtásában. A bíróság az érintettek ügyeit összevonta, és közös eljárásban tárgyalta a bizonyítékokat.
Az ügyészek Kim Jonghjün esetében életfogytiglani börtönbüntetést kértek, arra hivatkozva, hogy aktívan részt vett a hadiállapot végrehajtásában és annak összehangolásában. No Szangvon, egy volt magas rangú katonai vezető esetében harmincéves szabadságvesztést indítványoztak, mivel szerintük meghatározó szerepe volt a feltételezett felkeléshez kapcsolódó utasítások végrehajtásában.
Több mint háromezer rendőrt vezényeltek ki, őrizetbe vették Dél-Korea felfüggesztett elnökét