Bár az internettilalom miatt nehéz pontos képet alkotni az iráni eseményekről, a minap sokkoló, halálos áldozatok tucatjait mutató felvétel került napvilágra. A háttérből a hozzátartozók sikítása hallatszik. A rezsim ismét tömeges gyilkosságokkal próbálja elfojtani a tiltakozásokat. Ez azonban csak ideig-óráig sikerülhet.
Ezúttal ugyanis a megmozdulásokon nem csak a tehetősebbek vesznek részt, hanem a szegényebb rétegek is, s ami különösen fontos: a bazári kereskedők, akik az Iszlám Köztársaság alapját képezték, nagy szerepük volt az 1979-es iszlám forradalom győzelmében. Sokáig e réteg volt a gazdaság legbefolyásosabb szereplője. Idővel azonban a Forradalmi Gárda kezdte lefölözni az állami vagyont. Nem csak egyszerű fegyveres testületről van szó, hanem párhuzamos hadseregről, amely állam az államban, s becslések szerint a perzsa ország gazdaságának hatalmas szeletét, 25-40 százalékát mondhatja magáénak. Építőipari óriáscégeken, telekommunikációs vállalatokon és alapítványokon keresztül uralja az energetikát, a gátépítéseket és az infrastruktúrát. Olyan gazdasági erővel rendelkezik, hogy anyagilag függetlenné vált a mindenkori kormánytól.
Ezért nem könnyű változást elérni. A Forradalmi Gárda mindent elkövet azért, hogy megtartsa kivételes pozícióit. Brutalitása nem ismer határt. A kiterjedt besúgói hálózattal és rohamcsapatokkal rendelkező baszidzs milíciával kiegészítve állandó terrorban tartja az irániakat.
A rezsim igen jól értett hatalmának bebetonozásához. Az elnyomó szervezetek, valamint a 90 milliós Irán különleges demográfiai viszonyai miatt nehezen elképzelhető egy gyors rendszerváltás. Donald Trump ugyan a rendszer megdöntésére szólítja fel az embereket, de ezzel irániak százait, ezreit küldi a halálba úgy, hogy ő is tudja: a drámai gazdasági nehézségek ellenére Teheránban aligha valósítható meg egy olyan katonai beavatkozás, mint Caracasban.