Platon Az állam című művében olvashatunk egy elgondolkodtató parabolát. Mi történne, kérdezi a filozófus, ha egy ember találna egy őt láthatatlanná tevő gyűrűt? Elvehetne a piacon bármely árut fizetés nélkül, bemehetne idegen házakba, megerőszakolhatna nőket, meggyilkolhatna bárkit, hiszen láthatatlan, elfoghatatlan, megbüntethetetlen. Olyan lenne, mint egy isten – mondja Platon.
A felvetett kérdés elsősorban etikai jellegű. Képes-e egy ember erkölcsösen viselkedni, nem ártani, nem okozni kárt másoknak, ha nem kell a lelepleződéstől, a közösség büntetésétől félnie? Bizonyára vannak, akiket istenhitük tart az erény útján, ők nem a földi hatóságok, hanem a transzcendens hatalmak büntetésétől félnek. Vannak, akiket szilárd belső erkölcsi iránytűjük vezérel. És vannak, sajnos, teljesen gátlástalanok is.
A platoni példázatot értelmezhetjük azonban a társadalom szempontjából is. Hogyan tud egy közösség védekezni a maguknak mindent megengedők, a magukat istennek képzelők ellen? És ez nem holmi elvont kérdés egy etikavizsgán, hanem mindennapi életünket meghatározó döntéskényszer. Amikor Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, mert meg akarta védeni, úgymond, a Donbaszban élő oroszokat az ukrán náciktól, nemzetközi jogot sértett, többek között az 1994-es Budapesti Memorandumban rögzítetteket. Ezt eredetileg a három atomnagyhatalom, Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság írta alá, később Franciaország és Kína is csatlakozott hozzá. A memorandum biztonsági garanciákat rögzített Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna területi integritására és politikai függetlenségére vonatkozólag.
Négy évvel és milliós nagyságrendű sebesült és halálos áldozat után Putyin úgy nyilatkozott a BBC-nek és az NBC-nek, hogy a fegyveres konfliktust nem ők kezdték, hanem az ukránok, az európaiak és az amerikaiak. Ezért nem is érez lelkiismeretfurdalást a halottak miatt.
Az ortodox karácsony idején az oroszok akkora erővel lövették a négy milliós ukrán főváros, Kijev energiaellátását szolgáló létesítményeket, hogy a lakások fele – mínusz tíz fokos hidegben – fűthetetlenné vált. Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko felszólította az embereket: aki teheti, hagyja el legalább ideiglenesen a fővárost saját egészsége és a maradék energiaellátás fenntartása érdekében.
Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok testvérével, Volodimirrel együtt hosszú évekig Németországban élt, mindketten a közönség kedvencei voltak. Rengeteget kerestek, a bulvármédia imádta őket, de már akkor látszott, hogy kivételes fizikai kondíciójuk mellett erkölcsi helytállásuk és intelligenciájuk is rendkívüli. Vitalij visszatért Ukrajnába, amikor 2014-ben Putyin megindította hadjáratát a Krím elfoglalására. Immár tizenkettedik éve ő Kijev főpolgármestere, tartja a frontot a legnehezebb időkben is. Nemcsak több mint két méteres testmagasságával, hanem erkölcsi erejével is kimagaslik kortársai közül.
Amikor a kijevi lakásokban, kórházakban, gyermek- és idősotthonokban nincs fűtés, világítás, nem folyik víz a csapokból, akadozik az élelmiszerellátás, milliók rettegnek az éh- és fagyhaláltól, a szomszédos Magyarország kormánya rágalmazó hadjáratot folytat szóban és írásban, óriásplakátokon és szórólapokon a puszta életüket védő ukránok ellen.
A 2026-os év azzal kezdődött, hogy Donald Trump, amerikai elnök elraboltatta Maduro venezuelai elnököt és feleségét. Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem szociológiaprofesszora és a világ egyik vezető autoritarizmus-szakértője rámutatott: a venezuelai rajtaütés „nyilvánvalóan illegális” volt a nemzetközi jog szerint. Az Egyesült Államok régóta azt állítja magáról, hogy a szabadság globális védelmezője, de Scheppele szerint most Washington lett a legerősebb ellenfele annak a „szabályokon alapuló rendnek”, amelyet egykor támogatott.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 2026. január ötödikén megtartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, Donald Trump hivatalba lépésével 2025-ben lezárult a liberális rend időszaka, 2026-tól beköszönt a nemzetek korszaka, amelyet Magyarország 2010 óta készít elő. A venezuelai beavatkozás hírére azt mondta, öröm egy drogállam bukásáról hallani. Mondta ezt annak ellenére, hogy két éve Szijjártó külügyminiszter büszkén parolázott Maduróval, és mélyen egyetértett vele a nemzeti szuverenitás fontossága tekintetében
Orbán arra a kérdésre, nem sérti-e a nemzetközi jogot az USA beavatkozása, azt válaszolta, hogy a nemzetközi jog teljesen megváltozott, ami azt jelenti, hogy az érdekelt felek most már „nem szégyellősködve tolják azt félre”. Hozzátette: a magyar kormány nem kíván semmilyen globális erkölcsi álláspontot kialakítani a történtekkel kapcsolatban.
Trumpot nem érdekli sem a demokrácia, sem az emberi jogok tisztelete. Azt mondta, hogy az USA „irányítani” fogja Venezuelát – gyakorlatilag amerikai protektorátussá alakítva az olajban gazdag országot. „Ez kizsákmányoló gyarmatosítás, törvényellenes” – mondta Scheppele professzor, hozzátéve: „Trump azt hiszi, hogy a törvények csak a hülyék számára léteznek”.
Nyilván így van, hiszen Trump nemrég azt nyilatkozta a Financial Timesnak, nem érdekli őt a nemzetközi jog, tetteit kizárólag a „saját erkölcse és elméje” korlátozhatja. Istennek képzeli magát – mondhatnánk Platon szellemében.
Orbán nyilvánosságra hozta 2025. december 10-én kelt levelét, amelyben meghívta Trumpot Magyarországra az országgyűlési választások finisére. Nyilván úgy gondolja, az istennel a háta mögött biztosan nyerni fog.
A szerző nyelvész.