A héten tette közzé javaslatát az a katonatisztekből, civil szervezetek képviselőiből és üzletemberekből álló szakértői bizottság, amely hat hónapot kapott az osztrák védelmi minisztertől, Klaudia Tannertől elképzelése kidolgozására. A bizottság elnöke a vezérőrnagyi rangot viselő Erwin Hameseder, aki „civilben“ hosszú éveken át a Raiffeisen bank vezéigazgatója volt.
A bizottság öt javaslatot tett le a kormány asztalára, ezek nem csupán a sorkatonai idő hosszával foglalkoznak, hanem az ehhez kapcsolódó képzéssel is.
Azt ugyanis az osztrák katonai és politikai vezetők is úgy látják, hogy a hat vagy nyolc hónapos kiképzés nem jelent alapot egy gyors mozgósításhoz, vissza kell hozni a tartalékos-rendszert, amely a már alapképzésen túljutott fiatalok katonai ismereteit gyarapítja és növeli a fizikai erőnlétüket.
Ausztriában már legalább húsz éve önkéntes alapokra helyezték a tartalékosok behívását, s 2006-tól csökkentették hat hónapra az eredetileg kilenc, majd nyolc hónapra mérsékelt kötelező alapszolgálatot.
Az utóbbi rendeletet Wolfgang Schüssel akkori kancellár adta ki, aki a napokban önkritikusan értékelte egykori döntését. Ellentétben a korábbi évtizedekkel Ausztria 2026-ban háborús lehetőségekkel is számol, orosz agresszióval, annak ellenére, hogy változatlanul ragaszkodni szeretne az elképzelése szerint a harcoktól óvó semlegességéhez. Tisztában van azzal, hogy „munkaerő hiány“ van a seregben, az aktív katonák száma mindössze 14 ezer fő. A tartalékosok aktivizálásával, frissítésével érhetnék el az 55 ezres létszámot, amit a szakértők szintén kevésnek tartanak.Az alapszolgálatot, amelyet a katonaérett fiatalok értelmetlennek, unalmasnak ítélnek, mielőbb korszerűsítenék.
Az elképzelések egyike szerint a 8 hónap letöltése után kétévente öt alkalommal 12 napra újból behívnák a tartalékosokat, egy másik verzió kevesebb alapszolgálattal, de 30 éves korig évi két hetes továbbképzéssel képzeli a jövőt. Ausztria, amióta a 2. világháborút követően saját hadsereget működtet, a fegyvert fogni nem akarók vagy nem alkalmasak számára mindig is lehetővé tette a civil szolgálatot. Méghozzá úgy, hogy a „civil katonák“ tovább szolgáljanak. Jelenleg a többnyire az egészségügyben, az önkormányzatban, a rendőrségen eltöltendő idő három hónappal több, mint az alapszolgálaté, a bizottsági elképzelések a nyolc hónapos alap esetén 12-13 hónapos civil katonáskodással számolnak. A fegyvert nem fogók jelentősége nem csekély, a mentőzésben például hatalmas feladat hárul rájuk. A szolgálati idő hosszabbítása a zsold, a civilszolgálat utáni fizetés növelését jelenti, ami ma nem kis gondot okoz a 20 milliárd eurós költségvetési hiánnyal rendelkező gazdaságnak.
Megtiltották a tartalékos katonáknak, hogy politizáljanak szolgálat alattElőször merül fel, hogy nők is szerepet kapjanak a seregben, e tekintetben a szakértők roppant óvatosak. Úgy gondolják, hogy a női szolgálat csakis önkéntes alapon történhet, a nők a család fenntartásában is meghatározó szerepet töltenek be hivatalos munkavégzésük mellett. A szakértők szerint a nők 16 éves korukban jelentkezhetnek ingyenes orvosi vizsgálatra, s ha ennek megfelelnek, eldönthetik, hogy érdekli-e őket a katonai pálya.
Még a nők behívásánál is „halkabban“ került szóba az országban élő nem osztrák állampolgárok katonai szolgálata. Egyelőre csak annyit hallani, hogy a megbízhatóan szolgálók számára mgkönnyítenék az osztrákká válást.
A bécsi kormány további hat hónapot ad magának a döntéshez, júliusig határozna az esetleg már a jövő év januárjában bekövetkező változásokról. A három párti koalíció abban egyetért, hogy a hadsereg, s állománya, megerősítésre szorul, de a népszerűtlen kormány igyekszik húzni az időt. A legegyértelműbben a liberális Neos utasítja el a sorkatonai idő hosszabbítását, ami azért is érdekes, mert az ország külügyminiszterét is adó párt a leghangosabb híve a semlegesség lazításának, finn mintára esetleges NATO-tagságnak. Úgy hírlik, hogy a kis párt inkább hivatásos hadsereg alakításának híve, a nemzetközi tapasztalatok szerint azonban a kötelező katonai szolgálat gyorsabb mozgósítást, hatékonyabb katonai cselekvést tesz lehetővé.
A szociáldemokraták egyelőre csak annyit mondanak, hogy a sorkatonaság ügyében a koalíciós egyezmeny egyetlen szót sem tartalmaz. A koalíciót vezető néppárt a legnyíltabb híve a hosszabbításnak, tisztában van vele, hogy a 2024-es választásokon győztes, mégis ellenzékben lévő szélsőséges szabadságpárt a hadsereg erősítésének a híve.
Húsz év után Franciaországban is visszaállítják a sorkatonai szolgálatotKöztudott, hogy Ausztria az elmúlt évtizedekben még a nyugat-európai átlaghoz képest is visszafogta katonai kiadásait, tartós békével számolt és azzal, hogy csupa NATO-ország veszi őt körül, amelyek dott esetben megvédik őt. Ennek következménye, hogy az ország katonai kiadásai mindmáig nem érik el a nemzeti össztermék 2 százalékát. A tervezett idei összeg 4,8 milliárd euró a tavalyi 4,4 milliárdot követően. Ausztria mindazonáltal sohasem tett le a sorozott hadsereg tervéről, a legutóbbi, 13 évvel ezelőtti népszavazáson 6o százalékos igent mondtak fenntartására.
Az Orbán-kormány nem tárgyalt sorkatonai szolgálatról