A KSH adatai szerint mintegy négymillió 40–69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz – ők azok, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek. A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon egészségügyi vállalat együttműködésében elindult ÉletPlusz program célja, hogy új korszakot nyisson Magyarországon a tudatos öregedés és az öngondoskodás folyamatában. Szeretnének hosszú távon változást elindítani e téren. Ha sikerül szemléletet váltani, abból nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. A program országos képzéseken, workshopokon és partnerségi együttműködéseken keresztül támogatja az önkormányzatokat, egészségügyi és szociális intézményeket, civil szervezeteket és szakembereket abban, hogy helyi szinten is működőképes, a tudatos öregedést segítő rendszereket alakítsanak ki. A cél, hogy az öngondoskodás ne csupán egyéni, hanem közösségi ügy legyen.
Hogy miért ilyen széles korhatárt állapítottak meg a generáció kijelölésére, Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója azt válaszolta: hatalmas a változás a társadalomban, a generációkról való vélekedések szétfolytak. Sok ötvenes még maratont fut, egyre többen vállalnak gyereket idősebb korban is, és mivel emelkedik az átlagéletkor, nem ritka, hogy nyugdíjasan még gondoskodni kell a már kilencven felé járó szülőkről is. „Éppen ezért sokszor már nem is a gyerekeik, hanem az unokáik gondoskodnak róluk, ezért is jelent meg a szakirodalomban a szendvics mellett egy új kifejezés, a dupla sajtburger. Mert gyakori, hogy a hatvanas szülők már belerokkantak az ő szüleik ápolásába, ilyenkor kénytelenek a következő generáció tagjai belépni a helyükre.” Hozzátette: arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy nem öregkorban kellene elkezdeni azon gondolkodni, mi lesz velünk, hanem már öregedőként érdemes tudatos lépéseket tenni annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen folyamatokat ne kellemetlennek éljük meg. Ha van még tíz, húsz, harminc évünk, azt igyekezzünk mobilisan, viszonylag autonóm módon eltölteni.
„Létrehoztunk egy modellt, amelyet a tudatos öregedés kerekének neveztünk el, ez tartalmaz minden olyan témát, amely felmerül az öregedés kapcsán. A lakhatás, az életkörülmények, a testi és mentális egészség csakúgy szerepet kap, mint a társas kapcsolatok vagy a munka és a tanulás – igen, még idős korban is fontosak ezek. De az életvégi kérdésekkel ugyancsak foglalkozunk, ezt is igyekszünk a tudatosság szintjére hozni.”
Az alapítvány társalapítója azt is elmondta, hogy 2017 óta legalább 200 ezer embert értek el a programjaikkal. Sok pozitív visszajelzést kapnak, volt például egy hölgy, aki elmesélte, hogy meghallgatta az előadásukat, majd elkezdett rendszeresen sétálni, és egy év alatt nyolc kilót fogyott. Ez egy kitűnő példa arra, hogy az emberek saját maguk mekkora változást képesek elérni egy aprónak tűnő változtatással is.
A program elindítását egy országos attitűdkutatás is megelőzte, amely 2025 elején készült a Haleon A kor nem határ elnevezésű kampányának részeként. A felmérés rámutatott arra, hogy a negatív sztereotípiák és a saját magunk elé állított korlátok jelentősen rontják az életminőséget. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok átlagosan 3,1 évvel fiatalabbnak érzik magukat a tényleges koruknál, ez különösen azoknál megfigyelhető, akik pozitívan tekintenek az öregedés folyamatára. Érdekesség, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb ez a különbség a valós életkorhoz képest, a hetven év felettieknél már majdnem eléri a nyolc év mínuszt. Ugyanakkor a legtöbben természetesnek tartják az öregedéssel együtt járó fájdalmat és leépülést, 69 százalék véli úgy, hogy az idősek gyakran küzdenek egészségügyi problémákkal. Ugyancsak a kutatásból derül ki, hogy miközben az 50–69 évesek mindössze 25 százaléka tapasztalta azt, hogy a környezete túl öregnek tartja valamihez, a saját hiedelme a korosztály 56 százalékát tartja vissza attól, hogy megtegyen valamit.
Egy érdekes ellentmondásra is bukkanhatunk a kutatásban, ugyanis miközben a megkérdezettek 80 százaléka azt állítja, hogy rendszeresen sportol, más kutatások szerint a magyar lakosság fele egyáltalán nem végez testmozgást.
Ugyancsak fals képet mutathat az önbevallás a fogorvosi ellátás terén, hiszen a kérdőív kitöltőinek 60 százaléka állította magáról, hogy rendszeresen jár ellenőrzésre, miközben ezt az eredményt más, célzott kutatások nem támasztják alá.
Ha tetszik, ha nem, az öregedés az élet velejárója. A Haleon-kutatás dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus tanácsait idézte, aki azt javasolja, hogy bár sok társadalmi és biológiai változásra nem tudunk hatással lenni, érdemes megtalálni azokat a területeket, ahol van lehetőségünk a kontrollra. A megfelelő táplálkozás és a testmozgás mellett ilyen az emberi kapcsolataink ápolása, valamit az, hogy nyitottak maradjunk új dolgok megtapasztalására, megtanulására.
