Európai Unió;gázvezeték;rendelet;Európai Tanács;tilalom;orosz gáz;LNG;

Greenpeace aktivisták tüntetnek az Európai Unió brüsszeli székháza előtt, tiltakozva Európa folyamatos függősége ellen az Egyesült Államokból és Oroszországból érkező földgázimporttól, 2026. január 26-án.

Elfogadta az Európai Tanács az orosz gázimport fokozatosan életbe lépő tilalmát, Magyarország perel

Az LNG-importra 2027 elejétől, a vezetékes gázimportra pedig 2027 őszétől lép hatályba a teljes tilalom. Orbán Viktor közölte, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a rendeletet.

A 27 uniós tagállam hétfőn hivatalosan elfogadta azt a rendeletet, amely fokozatosan megszünteti az oroszországi vezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az Európai Unióba. Az új szabályok az energiaellátás hatékony ellenőrzésére és diverzifikálására vonatkozó intézkedéseket is tartalmaznak, véget vetve az EU orosz energiától való függőségének – áll az Európai Tanács honlapján olvasható közleményben. –  A mai naptól kezdve az EU energiapiaca erősebb, ellenállóbb és diverzifikáltabb lesz. Elszakadunk az orosz gáztól való káros függőségtől, és a szolidaritás és az együttműködés jegyében jelentős lépést teszünk egy autonóm energiaunió felé – tették hozzá.

Orbán Viktor: Magyarország az Európai Bíróságon támadja meg a rendeletet

Brüsszel a mai döntésével megtiltaná az orosz gáz importját 2027-től. Pont mint a Tisza - írta közösségi oldalán a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a brüsszeli eljárás egy nyilvánvaló szankció, amelynek elfogadása csak egyhangúsággal történhetett volna meg. Kijelentette: Magyarország ezért az Európai Bíróságon támadja meg a ma elfogadott rendeletet. 

A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!”- zárta bejegyzését. 

Az Európai Parlament 2025. december 17-én szavazta meg a végleges leválást az orosz földgázról, mint azt megírtuk, annak ellenére, hogy korábban a szlovák kormánnyal együtt perekkel fenyegetett, nincs mozgástere az Orbán-kormánynak, mivel eleve úgy állították össze a jogszabályt, hogy nem adtak teret a magyar kabinet esetleges ellenállásának. A most elfogadott, hat hét múlva hatályba lépő rendelet ismertetése szerint a fokozatos tilalom a meglévő szerződésekre átmeneti időszakot ír elő, amely korlátozza az árakra és a piacokra gyakorolt ​​hatást. Az LNG-importra 2027 elejétől, a vezetékes gázimportra pedig 2027 őszétől lép hatályba a teljes tilalom. Azt követően a gázimport engedélyeztetési folyamata előtt az uniós országok kötelesek ellenőrizni, hogy melyik országban termelték a gázt.

– Az új szabályok megszegése magánszemélyek esetében legalább 2,5 millió eurós, vállalatoknál pedig legalább 40 millió eurós bírsággal fenyeget, amely legfeljebb az érintett vállalat teljes éves világméretű forgalmának legalább 3,5 százalékát, vagy a becsült tranzakciós forgalom 300 százalékát teheti ki.

A tagállamoknak 2026. március 1-jéig nemzeti terveket kell készíteniük a gázellátás diverzifikálására, és meg kell határozniuk az orosz gáz helyettesítésének módozatait. A vállalatoknak értesíteniük kell a hatóságokat és a Bizottságot minden fennmaradó orosz gázszerződésről, és azoknak az uniós országoknak, amelyek továbbra is importálnak orosz olajat, szintén be kell nyújtaniuk diverzifikációs terveket.

Fontos, hogy vészhelyzet kihirdetése esetén, és ha egy vagy több uniós országban komoly veszélybe kerül az ellátás biztonsága, az Európai Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti a behozatali tilalmat. Ugyanakkor a Bizottság azt is tervezi, hogy jogszabályt javasol az orosz olajimport 2027 végéig történő fokozatos megszüntetésére. Emlékeztettek, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját és az energia fegyverként való felhasználását követően az EU vezetői a 2022 márciusában elfogadott versailles-i nyilatkozatban megállapodtak abban, hogy a lehető leghamarabb fokozatosan megszüntetik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket.

Az uniós adatok szerint az olajimport a jelenlegi szankciórendszer eredményeként 2025-re 3 százalék alá esett, de az orosz gáz becslések szerint még mindig az EU importjának 13 százalékát tette ki, ami éves szinten több mint 15 milliárd euró. A közlemény szerint ez jelentős kockázatot jelent az uniós kereskedelem és az energiabiztonság szempontjából.

Érdemi információt nem lehet szerezni ezen technológiák mibenlétéről.