önkormányzat;beruházás;Bayer Construct;

Zsákutca

Gyöngyökért vásárol hallgatást az önkormányzatoktól a kormánybarát Balázs Attila. Ráadásul az önkormányzatok teljesen tudatában vannak annak, hogy olcsón adják magukat. Útfelújítás, iskolaudvar, bölcsőde, lakóház aljába zsuppolt szakrendelő, fejlesztési pénz – a beruházáson nyert profit töredéke, miközben az új negyedek keltette problémákat teljes egészében nekik kell megoldaniuk, amire viszont nem elég a befektetői apa­názs.

A hiányos közszolgáltatások miatt egész városrészek válhatnak élhetetlenné.

A fővárosi kerületvezetők nem korruptak (mondjuk az nem előnyös, ha az elveszített választás után Balázs cégénél köt ki a polgármester), nem is ostobák, tudják, hogy rossz lóra tesznek. Tudják, hogy Balázs cégeivel kvaterkázni súlyos politikai kockázat. Mégis megkötik a hátrányos alkut. A zsákutca végén ez is jobbnak tűnik a semminél.

A Kiskunlacháza–Délegyháza közötti hatalmas bányaterületet birtokló kavicskirály brutális ingatlanfejlesztéseket valósít meg Budapesten. A profitmaximalizálás jegyében apró lakásokat zsúfol a szinte egymásba érő toronyházakba, várostervezői szemmel rossz helyszínekre. Infrastruktúrát csak annyit épít ki, amennyi az üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges. Kihasznál minden Orbán-kormány adta előnyt, ha kell, berántja maga mellé az állami bankot üzlettársnak, vagy felvásároltatja az egész projektet a kormánnyal 244 milliárdért.

A Bayer vezérét nem lehet nagyvonalúsággal vádolni. Csak annyit ad, amennyit kitaposnak belőle. Csakhogy a csúnyán kivéreztetett önkormányzatoknak az eléjük szórt üveg­gyöngy is csillogónak tűnik. Főként, hogy úgy érzik, nincs is választásuk, ha büszkén nemet mondanak, semmit se kapnak, miközben az erős állami hátszéllel bíró Bayer-projektek így is, úgy is megépülnek, hála a kiemelő kormányrendeleteknek és az engedelmes kormányhivataloknak.

Az önkormányzatoknak semmibe sincs beleszólásuk. Akkor legalább csurranjon valami. Jogos. De mégis, Havel szavaival élve a hazugság elfogadása hitelesíti, fenntartja a rendszert.

A lázadás szabaddá tesz. Igaz, legfeljebb hosszú távon kifizetődő.