Mi lesz velünk, mit válaszoljunk, ha Budapestre érkezik Trump elnök, és kijelenti, hogy – ahogyan azt Argentínában tette – akkor bocsátja a magyarok rendelkezésére erős karját és pénzügyi védőpajzsát, ha jól választunk, és Orbán marad a hatalomban? Mi lesz velünk, mit válaszoljunk, ha Budapestre érkezik a véreskezű háborús bűnös, az orosz agresszor Putyin, és innen üzeni meg, hogy átadta Orbán barátjának a háború lezárásának, a békének a tervét? Mert egyedül Orbán értette meg, hogy nem ők, az oroszok, hanem a nyugat volt az agresszor, mert közel vitte és még közelebb akarja vinni a NATO fenyegetését Moszkva Anyácskához. Mi lesz velünk, mit válaszoljunk, ha tényleg megtartják itt Budapesten a Trump-Putyin béketalálkozót, és Orbán olajággal a szájában, mint Picasso békegalambja száll Magyarország fölé? Hisz neki térkép e táj.
TRUMP PÉNZÜGYI VÉDŐPAJZSÁRA UGYAN SEMMI SZÜKSÉG, de ha valóban Budapesten jelentené be, hogy készenlétbe helyezett Magyarország számára az amerikai államkincstár (US Treasury) néhány tízmilliárd dollárt, akkor ebből az egyszerű magyar azt hallaná ki, hogy Trump Orbán mellett áll - azaz Orbán ezüstkanállal a szájában született, ezért, ha jót akarunk, akkor bizony rá kell szavazni.
Ma Magyarország pénzügyi helyzete ugyan szilárd, semmi szükség pénzügyi védőpajzsra, főleg amerikai dollárok által. Magyarország fizetési mérlege többletet mutat, a devizatartalék szintje sohasem látott magasságba emelkedett, így nem fenyegeti veszély a forint árfolyamát, nem menekítik határon túlra és devizába a pénzt az egyszerű magyarok. Orbán oligarchái pedig ezt most is folyamatosan teszik és régen is megtették, ezért sem fenyeget pénzügyi pánik.
Főleg nem amilyen Argentínát már többször fenyegette, és aminek elhárítására a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az USA már többször is kénytelen volt beavatkozni. Trump éppen az argentinok tapasztalatán alapuló, ezért méltán erős rettegését használta ki, hogy megfordítsa az argentin elnök pártjának a választások előtti rossz közvéleménykutatási adatait, így támogatva meg a „láncfűrészes” elnököt, Miley-t. Magyarországon az Orbán-féle pánikkeltésnek van hagyománya, és ezt erősítené fel Trump látogatása, illetve egy újabb kétes megalapozottságú bejelentés a pénzügyi védőpajzsról.
Nyilván sokféle prevenciós megszólalásra van szükség, hogy ha megjön a sárga hajú jeges iszony, akkor a hatására ne ússzon el a Tisza Párt minden esélye.
Ám a higgadt, nyugodt érvelés éppen arra hívhatná fel a figyelmet, hogy Orbánék felelőtlen gazdálkodása, osztogató politikája éppúgy növeli az ország eladósodását, ahogyan ezt Kádár János tette a nyolcvanas években, és csak azért jöhet szóba a pénzügyi védőpajzs, hogy Orbán tovább folytathassa az ország lepusztítását.
Ehhez még egy amerikai elnök sem asszisztálhat. Minél előbb hangzik el ez az érvelés, annál jobb. Ne felejtkezzünk el arról az újabb kezdeményezésről, a Béketanácsról (Board of Peace), amelyhez csatlakozva Orbán az összes magyar nyugdíjas egy teljes havi nyugdíját fizette ki, csak hogy az ENSZ intézményeit Trump kedvéért háttérbe lehessen szorítani.
KISSÉ NEVETSÉGES UGYAN PUTYINT A BÉKE ANGYALAKÉNT VENDÉGÜL LÁTNI, de Orbán mostani, meglehetősen szorult helyzetében még egy olyan színjáték is elképzelhető, hogy Putyin Budapesten terjeszti elő Ukrajna bekebelezése, azaz a "béke" tervét. Orbán rászorul, hogy úgy tüntesse fel magát, mint aki egy súlycsoportban van a világ agresszív nagyhatalmainak vezetőivel.
Putyin felismerve, hogy Trump teljes erővel a NATO szétverésén dolgozik, felajánlhatja Orbánnak: megnemtámadási egyezményt ír alá Magyarországgal, ne kelljen izgulnunk amiatt, hogy az USA atomütőereje már nem áll feltétel nélkül a NATO rendelkezésére. Képzeljük el, mekkora tisztelet övezné Orbánt amiatt, hogy a kis Magyarország a nagy Szovjetunió utódállamával köt megnemtámadási egyezményt, elhárítva a háború rémét.
Ez biztosan olyan ütőkártya, amire nem lehet könnyen válaszolni. Hát ha még Putyin bejelenti javaslatát néhány kárpátaljai falu átadásáról, a jóindulat megnyerése érdekében. Putyin azt is a béke feltételének szabhatja – legalábbis említés szintjén, a magyarországi választásokig –, hogy az ukránok, mintegy békés jószándékuk tanújeléként, néhány elnéptelenedett kárpátaljai falut adjanak át Magyarországnak, cserébe azért, hogy Orbán energiatámogatásban részesítette Ukrajnát már eddig is és ezután is.
Ez sem hozná könnyű helyzetbe az ellenzéket, mert a békegalambként repdeső Putyin és így Orbán állandóan beszélhetne a békekölcsönről, harcról a békéért, azaz a békeharcról, és ezzel magukhoz ragadhatnák a kommunikációs teret. (Hát még ha Putyin Budapesten jelentené be, hogy maga is csatlakozik a Béketanácshoz.) A „békében” fürödhetnénk.
A Tisza számára kevés új bejelenteni való maradna, legfeljebb felmelegíthetné az Antall-kormány (illetve a Horn-kormány) idején kötött alapszerződések megújítását, amelyek akkor a békés rendszerváltás közös feltételét és alapját, valamint a trianoni kérdés lezárását jelentették. Valószínűleg a román, a lengyel és esetleg a szlovák kormányok megkeresésének bejelentése ellensúlyozhatná Putyin offenzíváját, illetve az a lehetőség, hogy davosi találkozó után felgyorsulni látszó egységes európai kezdeményezéshez csatlakozhatna majdan a Tisza-kormány által képviselt Magyarország - a békés fejlődés feltételeinek a megteremtése jegyében.
A TRUMP ÉS PUTYIN KÖZÖTTI BUDAPESTI BÉKETALÁLKOZÓ BEJELENTÉSÉRE UGYAN MOST NEM LÁTSZIK SEMMI ESÉLY, de Putyinnak minden hét számít, amíg a tárgyalások közeliségét hangoztatva rommá lőheti Ukrajnát. Ezzel a találkozó színjátékkal mind a ketten erősíthetik Orbán NATO-t és az Uniót fellazító szerepét és helyzetét.
Éppen amiatt, mert teljesen valószínűtlen, a kiszámíthatatlan Trumptól és a nagyon is kiszámítható, mert számító Putyintól várható, hogy az irántuk fogyatkozó nemzetközi bizalmat egy ilyen látszattal erősítsék meg – épp olyannal, mint Alaszka volt. Ha a találkozó létrejön, és ez a kis kuktaként láb alatt sertepertélő Orbánnal tetéződik, a látvány maga kiiktatja a választási felkészülés képeiből a Tiszát. Nincs olyan nemzetközi tényező, akinek a Budapestre látogatása - a Tisza esélyeinek javítása érdekében - ellensúlyozhatná ezeket a képeket.
Ami azonban megfontolandó, hogy a renoméját nemzetközi színtéren is lerontó Orbánnal, akit a folyamatos botrányokról kérdeznek - mint a gyermekvédelmi ügyek vagy az Unió közös álláspontjának állandó vétózása -, egyáltalán nem biztos, hogy megéri találkozni, mert ez akár nevetségessé teheti a béke offenzívát. És nyilván adódik a kérdés, hogy jól lehet-e lakni a Putyin-Trump budapesti találkozótól, fellendül-e az eladósodott magyar gazdaság attól, ha Budapesten napokra (már csak az előkészületek miatt is) megbénul az élet.
69 nap van hátra a választásokig. Akár lesz, akár nem béketalálkozó, ezeket a napokat kell arra felhasználni, hogy a közönség értse, hány milliárddal nő e 69 nap alatt a hiány vagy az államadósság, hányan mennek el külföldre, mennyivel nő a kátyúk száma, hány nappal lesznek hosszabbak a várólisták. Mindezek javulásához semmivel sem járul hozzá az, ha Trump és Putyin Budapestre látogat.
Nem is szólva arról, hogy mennyi pénz mehet a semmibe, hogy ez a találkozó itt legyen. Hány adag ételt kaphattak volna a rászorulók, hány szaktanár felvételéhez lenne ebből a pénzből forrás? Hány műtétet lehetne lefolytatni ahelyett, hogy mindent halasztanak.
Egyáltalán, mennyibe kerülnek nekünk Orbán hóbortjai? Mennyibe kerül nekünk Orbán?
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
