A köztársaság mint államforma főbb jellemzői, hogy a népszuverenitás elvén alapul; az elnök legitimációját a választópolgárok többsége vagy a parlament adja; a hatalmi ágak elkülönülnek.
Magyarország államformája köztársaság, az államfő hivatalos elnevezése is köztársasági elnök – de hát ez már rég csak tartalom nélküli forma: a „köztársaságiság” halvány nyomokban sincsen már meg.
„A demokratikus értékek, a köztársaság eszméje többek között azt is jelenti, hogy az állampolgárok úgy érzik, beleszólásuk van az őket érintő ügyekbe, és minden intézkedés azért történik, hogy az ő boldogulásukat szolgálja.
Sajnos, ma Magyarországon nem ilyen időket élünk.”
Ezt Karácsony Gergely főpolgármester írta – öt évvel ezelőtt. Február 1-jén, amely napon 1946-ban kikiáltották a Második Magyar Köztársaságot; és amely nap ennek emlékére 2005 óta a Köztársaság Napja Magyarországon.
Amikor e sorokat írom vasárnap, február 1. este van, keresgélek az interneten, vajon hol emlékeztek meg az idén róla. A Demokratikus Koalíció megkoszorúzta Siófokon Károlyi Mihály – az első magyar köztársasági elnök – szobrát. Dobrev Klára pártelnök beszédében felidézte Orbán Viktor egykori kijelentését, hogy a köztársaság „ruha a nemzet testén”, majd úgy értékelt: a miniszterelnök kétharmados felhatalmazása után levette ezt a „ruhát”, és az ország meztelenül, védtelenül maradt a hatalommal szemben.
Hozzátenném még, hogy mára ugyan a király is meztelen lett – viszont más megemlékezés nyomát mégsem találtam. Nemcsak a köztársaság tűnt el nyomtalanul, de a napja sem ünnep már?
Illetve valami történt még ezen a napon: a Bibó István Közéleti Társaság Bródy Jánosnak adományozta a Demokrácia Díjat.
Bródy dalát mindenki ismeri – csak épp a felkiáltó mondat kérdővé alakult: lesz még Magyar Köztársaság?