Először itthon kell nyerni áprilisban, majd utána Brüsszelben – a magyar kormányfőnek mániájává vált a brüsszelezés, mint a Kossuth rádiónak adott legutóbbi nyilatkozatában. Nincs egyedül e rögeszmével, olyan nevek sorakoznak mellette, mint Vlagyimir Putyin, és a demokrácia nagyobb dicsőségére, Donald Trump. Utálják eltérő mértékben és okokból Európát, és mindent, amit Európa fogalma takar. A vesztét jósolják, nem először a történelemben, s alighanem nem is utoljára.
Európa azonban nincs halálspirálban, sőt jobban teljesít, mint azt sokan gondolják – állítja a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Krisztalina Georgieva, aki a Politicónak adott interjújában alaptalannak nevezte az európai pesszimizmust. Az EU döntéshozóit komoly elkeseredés fogta el, miután a Grönland körüli amerikai-európai konfliktus rávilágított a blokk gyengeségére. Bár Trump visszakozott, az európai katonai reakció – jelképes kontingens küldése a szigetre – egyértelművé tette: ha Washington valóban meg akarta volna szerezni Grönlandot, az európaiak lényegében tehetetlenek lettek volna.
Az IMF igazgatója szerint mindezek ellenére van ok az optimizmusra. Felidézte, hogy az Economist év végi rangsorában a tíz legjobban teljesítő gazdaság közül hét uniós tagállam volt. Az élen Portugália végzett, amely az elmúlt években stabil növekedést ért el, államadósságát érdemben csökkentette, noha egy évtizede még válságországnak számított.
A borúlátás már a grönlandi konfliktus előtt is erősen jelen volt az európai gazdaságpolitikai gondolkodásban. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke tavaly arra figyelmeztetett, érdemi reformok nélkül „lassú agónia” várhat az uniós blokkra. Georgieva elismerte, a világ egyre inkább multipolárissá válik, és a geopolitikai szempontok egyre erősebben formálják a világgazdaságot, "a szövetségesek nehezebben őrzik meg közös céljaikat". Ugyanakkor hangsúlyozta: az IMF javaslatai összhangban állnak Draghi 2024-es versenyképességi jelentésével. A szervezet az egységes piac további erősítését, a vállalkozások szabályozási terheinek csökkentését, a széttagolt energia- és pénzügyi rendszerek mélyebb integrálását szorgalmazza. Georgieva szerint "elsődleges fontosságú", hogy az EU következetesen folytassa a megkezdett reformokat.
Az Economist listáján szereplő három ország – Írország, Portugália és Görögország – az euróövezeti válság csúcspontján IMF-felügyelet alatt állt, és fájdalmas szerkezeti reformokat kényszerült végrehajtani. Különösen Görögországban jártak ezek súlyos társadalmi következményekkel: megugrott a munkanélküliség és a szegénység, az egy főre jutó GDP máig nem érte el a válság előtti szintet.
Georgieva szerint ugyanakkor a mostani sikerek azt mutatják, hogy az egyes országok és velük az EU egésze képes gyökeresen megváltoztatni gazdaságpolitikai pályáját.
Arra a kérdésre, hogy Európának fontolóra kellene-e vennie az amerikai agresszióra adott válaszként az amerikai államkötvények eladását, az IMF vezetője óvatosságra intett, támogatja ugyanakkor a közös uniós adósságállomány bővítését. Németország és Hollandia továbbra is gyanakvással tekintenek az újabb közös eladósodásra.