A Fővárosi Törvényszék első fokon ítéletet hirdetett február 4-én Maja T. és társai ügyében. A vád ellenük „bűnszövetkezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés” volt. Ők 2023 februárjában Budapesten olyanokat támadtak meg, akiket ruházatuk alapján szélsőjobboldalinak gondoltak, és akikről feltételezték, hogy a Kitörési Emléktúrára indulnak, vagy az úgynevezett „becsület napját” kívánják megünnepelni. A vádlottak között két olasz és két német állampolgár volt.
Érdemes ezt az egész ügyet tágabb, történelmi perspektívából szemlélni. A második világháború után nyilvánossá váltak az Auschwitzban és más koncentrációs táborokban elkövetett gyilkosságok és egyéb bűncselekmények. Ezeknek alapján a németeket „a tettesek népeként” bélyegezték meg, ami persze túláltalánosítás, hiszen voltak köztük áldozatok és félrenéző „semlegesek” is. A német fiatalok – először 1968-ban – követelték a társadalmi szembenézést az apák, nagyapák bűneivel. A mai fiatalok egy része tevékenyen részt vesz az áldozatok emlékét őrző helyek létrehozásában, ápolásában. Vannak tartományok, ahol a középszintű végzettséghez szükséges legalább egy koncentrációs tábor meglátogatását igazolni. Bár a náci múlttól való határozott elhatárolódás természetesen nem igazolhat semmiféle erőszakos akciót.
Maja T. negyedrendű vádlott ügye az elmúlt másfél évben élénken foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt. Őt 2023 decemberében tartóztatták le Németországban, egy Magyarország által kiadott nemzetközi körözés alapján, 2024 nyarán pedig kiadták a magyar hatóságoknak. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság szerint ez jogellenes volt. Maja T. – aki magát nem binárisként határozza meg – megaláztatásként élte meg, hogy fogva tartásának ideje alatt férfibörtönben tartották és férfinéven szólították. A cellájában csótányokat talált, ezt egyébként az őt meglátogató német politikusok is igazolták. Szenvedett a magánzárkában az elkülönítéstől, családtagjait is csak havonta egyszer láthatta. Nehezményezte azt is, hogy többszöri kérése ellenére sem tették lehetővé számára, hogy magyarul tanuljon. 2025 nyarán az embertelennek érzett körülmények miatt éhségsztrájkba kezdett, ekkor egy határ menti börtönkórházba szállították.
Édesapja, Wolfram Jarosch tanár tiltakozásként Drezdából Budapestre gyalogolt, hogy Sulyok Tamás államfőtől kérje gyermeke fogva tartási körülményeinek emberségesebbé tételét. Célját nem érte el, a helyzet nem javult, bár Johann Wadephul (CDU) külügyminiszter is szorgalmazta azt.
Maja T. és családja kemény ítélettől tartott, főleg mivel Magyarország 2025 szeptemberében az USA után elsőként nyilvánította terrorszervezetnek az antifasiszta szervezeteket. Az édesapa így nyilatkozott a TAZ-nak: „Április 12-én választások lesznek Magyarországon. Sajnos egyre világosabbá válik, hogy a pert politikai kirakatperként használják fel a választási kampányban. A szexuális kisebbségek képviselőjeként, antifasisztaként és külföldi állampolgárként Maja tökéletes bűnbakot jelent az Orbán-kormány számára. Ez komoly aggodalomra ad okot az ítélettel kapcsolatban.”
Az ügyészség először 24 év, fegyházban letöltendő büntetést kért Maja T.-re. Az osztrák Der Standard szerint a kért büntetési mérték abszurd, mivel nincsenek bizonyítékok arra, hogy Maja T. megütött volna bárkit. Sem tanúvallomások, sem DNS-nyomok. A szakértők még azt sem erősítették meg, hogy a sebesülések életveszélyesek lettek volna.
Tény, hogy a videofelvételeken csak maszkos személyek voltak láthatók, így még az áldozatok sem tudták azonosítani Maja T.-t. Ezért az ügyészség végül őt csak bűnsegédnek tekintette. De mivel a támadó csoport tagja volt, ez nem enyhítette a büntetését.
Az ügyészség végül négy rendbeli életveszélyes testi sértéssel és bűnszervezetben való tagsággal vádolta Maja T.-t. Az ügyészek konkrétumot nem indítványoztak, de súlyos büntetést kértek az ilyen cselekményektől való „elrettentés” érdekében. A jogi keret akár 24 évig terjedő börtönbüntetést is lehetővé tesz.
Maja T. német ügyvédje, Sven Richwin hangsúlyozta, hogy továbbra sincs bizonyíték T. konkrét részvételére a támadásokban. A bizonyítékok hiánya miatt az egész pert bohózatnak nevezte.
A magyar védőügyvéd, dr. Bajáky Tamás felmentést kért: „Nincs bizonyíték arra, hogy T. részt vett volna a támadásokban. T. egy videón állítólag látható egy támadás mellett. A látható személy azonban valójában nem ütött meg senkit. Továbbá a sérülések nem voltak olyan súlyosak, mint ahogy állítják. Az ügyészség által T.-ként azonosított személy elsétál, visszatér, majd ismét elhagyja a helyszínt. Ennek a személynek nincs teleszkópos botja, nem támad vagy üt meg senkit, és nem okoz sérülést”.
Martin Schirdewan baloldali európai parlamenti képviselő személyesen részt vett a tárgyaláson, és „európai méretű igazságügyi botránynak” minősítette azt. A Maja T. elleni per szerinte „politikailag motivált kirakatper” volt. Az ügyészség záróbeszédei „mélyen sértették a jogállamiság elveit, mivel nem bizonyítékokon alapulnak, hanem nyílt előítéleteken és politikai önkényen” – mondta a képviselő.
Az ítélet – nyolc év fegyház – enyhébb a legrosszabb várakozásoknál. Mind a vádlott, mind az ügyészség fellebbezett, tehát a végső döntésre még várni kell. Maja T. most mindenesetre visszamehet a hazájába, és ott töltheti le a rá kiszabott büntetést.
A magyarországi ítéletet Németországban felháborodással fogadták, több városban tüntettek ellene.
Majdnem minden német és osztrák lap írt róla. A Frankfurter Rundschau úgy kommentálta az ítéletet, hogy a jogot ebben az esetben nyilvánvalóan politikai fegyverré degradálták. „Az autokratikus rezsimek aláássák a jogállamiságot, drasztikus ítéleteket szabnak ki néha gyenge vádak alapján, és a borzalmas börtönkörülményeket további eszközként használják az érintettekkel szemben. Ez történt Magyarországon, az EU tagállamában Maja T. esetében”.
A szerző nyelvész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.